Bakonycsernye, otthon. Csütörtök este 10 óra. Csörög a telefon, szeretnének egy faxot küldeni. A minisztétiumból, a holnap reggeli Gumiabroncs Bizottsági ülés háttéranyagát. Ezek szerint holnap reggel lesz valami a KTM-ben. Idõben megtudtam... Végre.

Van (lett volna) 12 órám arra, hogy felborítsam minden programomat, megpróbáljam szabaddá tenni magamat, elolvassak mittudomén hány oldal szakmai anyagot, egyeztessem a Mozgalommal, felutazzam Büdöspestre, és megfelelõ módon résztvegyek a bizottsági munkában. Ha lenne otthon távmásoló, akkor megkaptam volna az anyagot. De hát nem fussa... Ha nem lenne telefonunk, akkor meg sem tudtam volna, hogy lesz holnap valami. De hát, sajnos van, így most lesz néhány nyugtalan órám.

Úgy látszik, a KTM számára a posta már nem létezik. Csak faxon keresztül lehet elintézni ma már a dolgokat -persze, a bizottság nagy része hivatali dolgozó...-. Az utolsó pillanatban. Hiába várom heteken hónapokon át, hogy jöjön tõlük valami levél, a beígért anyag, stb. A KTM-ben azt hiszik, hogy mi csak az Õ szavukra várunk, ha füttyentenek egyet, már ugrunk is. Minket bármikor be lehet rángatni a minisztoárba. Velünk bármit meg lehet csinálni. Ha jól emlékszem, valamikor márciusban kapta meg a miniszter a neveket, hogy a mozgalomból kik kerültek be a bizottságokba. Hónapokig nem történt semmi. Aztán egyik napról a másikra hirtelen sietõs lett - biztosan közelednek a határidõhöz, ameddig el kell költeni a pénzt... Most, a nyár közepén... Ha jól emlékszem, egy olyan kikötést is tettünk, amelyben a KTM-tõl kérjük, hogy az egyeztetési kötelezettségek miatt 3-4 héttel az esemény elõtt küldjék az megtárgyalandó anyagot... Ma este tíztõl holnap reggel tízig -- van ez 3 hét?