Lányi András (a Védegylet szóvivõje):
Nem arról van szó, hogy a jövõrõl való gondoskodás új kötelesség, az az újdonság, hogy mi ennek a kötelezettségnek nem vagyunk képesek eleget tenni. Az Emberi Jogok Nyilatkozatát másfél évtizeddel követõen Thomas Jefferson arra hívja fel a figyelmet, hogy az államoknak nincs joguk olyan adósságokat felhalmozni, amelyek harminc éven belül nem fizethetõk meg, hiszen ezzel utódaink jogait korlátoznánk a szabad rendelkezésre. Vajon mit gondolna Jefferson rólunk, akik az élõvilággal szemben olyan többezer éves adósságot halmozunk fel, amit nemzedékek hosszú sora fog nyögni?

Mártírok és szentek a fizikai nélkülözés és megpróbáltatások legsúlyosabb körülményei között az erkölcsi hõstettek maximumát nyújthatják, de ha ilyenfajta kínoknak és nélkülözéseknek az egész emberiséget tesszük ki, akkor az máshoz, mint erkölcsi degradációhoz nem vezethet. Tessék ellátogatni Ruandába és Burundiba, és meglátjuk, hogy meddig erkölcsi lény az ember.

A jelenlegi politikai-gazdasági rendszer mûködése szükségképpen teszi lehetetlenné, hogy érvényesüljön utódaink ép természeti környezethez való joga. A képviseleti demokrácia, amely a pillanatnyi népesség akaratának kinyilvánításán alapul, a rövidtávú teljesítményt jutalmazza és azokat a politikai csoportokat juttatja hatalomra, amelyek ilyen rövidtávú eredményeket képesek felmutatni. A piacgazdaságban pedig a növekedés, tehát az erõforrások növekvõ használata vastörvény.

Alapjában véve zsákmányoló civilizáció vagyunk. Azt hisszük, hogy azok a jogi és morális alapvetések, amelyek jegyében élni méltóztatunk, az erõszak, a zsákmányolás durva formáitól mentesítenek bennünket. De nem, csak mi a zsákmányt nem más embercsoportoktól vesszük el, hanem a természettõl: utódaink örökségét zsákmányoljuk.

Sólyom László (az Alkotmánybíróság volt elnöke):

Mirõl is szól a törvénytervezet? Egy független ombudsmanról, akit a parlament választ. Saját hivatala van, tehát nincs se alá-se fölérendelve senkinek. A jelenlegi általános ombudsman azért nem alkalmas erre, mert õ a klasszikus modell szerint kizárólag hatóságoknál vizsgálódhat, tehát kiesne a hatáskörébõl nagyon sok minden.

Mi ennek az ombudsmannak a funkciója? Ha tulajdonképpen mindenre van hatóság, akkor mi az ördögöt csinál az ombudsman? Kapásból ez lesz az elsõ parlamenti érv, hogy ott van a Környezetvédelmi Felügyelõség, rögtön kiszabja a bírságot, egyébként is jobban tudja, õ méri, minek ide egy ombudsman, aki csak handabandázik. Az ombudsmannak közvéleményformáló szerepe kell hogy legyen. Ha felszólal, bármilyen ügyben, tekintélyénél fogva szavai be fognak szivárogni a köztudatba. Az ombudsman nem lesz hatóság, az õ fõ profilja a véleménynyilvánítás.

Majtényi László (adatvédelmi ombudsman):

A jövõ nemzedékek országgyûlési biztosának intézménye egyedülálló kezdeményezés. Nem ez lenne az elsõ alkalom, hogy Magyarország egy világszerte példa nélkül álló intézményt alapít: kisebbségvédelmi ombudsman sincs másutt, csak nálunk.

Mitõl függ, hogy egy országban egy adott helyzetben milyen szak-ombudsmant kell létrehozni? Olyat, amelynek a létrehozását a társadalom kikényszeríti. Tehát ha megfelelõen megszervezõdik egy közvélemény. Akkor is szükség van szakosított ombudsmanra, ha egy bizonyos kérdésben a társadalom veszélyeztetettsége rendkívül nagy, ám a védekezõmechanizmusa gyenge. Ekkor a társadalom azon részének, amely képes arra, hogy meggyõzze a közösséget, kötelessége felhívni erre a veszélyre a figyelmet. Akkor is szükség van szak-ombudsmanra, amikor súlyos a bizalmi válság alakul ki a társadalom és a politikai elit között valamely kérdésben, és a veszélyt kezelni hivatott intézmények sem állnak a feladatuk magaslatán.

A jövõ nemzedékek ombudsmanjának független intézménynek kell lennie. Ez egyértelmûen kizárja, hogy kormányzati intézményként jöjjön létre. Semmilyen pszeudo megoldásba nem szabad belemenni. Közép-Kelet-Európa híres arról, hogy látszatintézményeket hoz létre. Sokkal jobb helyzet fenntartani egy követelést, mint megalkudni.