A lakáshitelező bankok se szeretik, és a biztosítók közül is kevés hajlandó vályogépületre szerződni – Mednyánszky Miklós, a téma szakértője viszont hosszan sorolta a vályog pozitív tulajdonságait. A fentiek mellett kitért arra, hogy viszonylag olcsó és házilag is készíthető. Magyarországon 2013 óta hivatalos szabvány létezik a vályogra mint építőanyagra, azaz hivatalosan is lehet belőle építkezni. Nem mellékes, hogy újrahasznosítható és az elektroszmog ellen is kiváló védelmet nyújt a földház, a kiegyenlített klimatikus viszonyokról nem szólva.

Mire kell a legjobban figyelni egy vályogházban? „A vizesedés a vályog legkényesebb pontja. Ne érje víz se felülről, se alulról, se középről. Felülről csapadék érheti, alulról a talajvíz, talajnedvesség okoz kárt. Arról szoktak megfeledkezni, hogy a vizes helyiségekben folyó mindennapi tevékenység is áztathatja a falakat.”

A kert végében lévő agyagból is csinálhatunk a szabványnak megfelelő vályogtéglákat. Ilyenkor vagy gépet kölcsönzünk és anyagot hozatunk, vagy „a boltból” kell vályogtéglát hozni. Utóbbi drágább, hiszen ott még több előírásnak kell megfelelni. Vályogvetőkkel ma már alig találkozni.

A vályog nem hagyja magát modernizálni, legjobb a hagyományok követése. Az „újdonságok” közül a vászonhurkába gyűrt földet szupervályognak nevezzük. Létezik könnyű vályog, amit a természetes adalékanyagok (pl. fűrészpor) arányának megnövelésével állítanak elő. Ez vázas szerkezetben, kitöltő falnak alkalmas, nem teherbíró, viszont jó hőszigetelő. Ezzel szemben a földtégla jobb teherbíró, de sokkal rosszabb hőszigetelő képességgel bír. Sőt, léteznek vályog szigetelőlemezek is. Mégis a régi eljárások szerinti vályogtégla az, ami univerzálisan használható.

A vályog jövője tehát a múltja. Az a sok-sok tapasztalat, ami felhalmozódott a vályogvetés és – házépítés során. Kár lenne veszni hagyni ezt a természettől – megfelelő tisztelettel – kölcsön vehető anyagot.