Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 8 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan mérjük az ésszerűbb termelést és fogyasztást?

Tanakodás a hulladékmegelőzési indikátorokról
Év: 
2011
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Dienes Tamás

Megelőzés logó2013-ra el kell készülni a hulladékmegelőzés tervével, a Nemzeti Megelőzési Programmal. Az első akadályt az EU-tagállamok két évig tartó gátfutásában az indikátorok jelentik. Ismerjük a hulladékmegelőzés definícióját, de hogyan mérjük?

Az indikátorok fontossága és típusai
A Pre-waste konzorcium 2010-es „A hulladékmegelőzés jelenlegi helyzete” c. tanulmánya alapján az indikátorok (magyarul mutatók) alkalmazásának a következő okai lehetnek:
• a hulladékmegelőzési tevékenység hatékonyságának mérése,
• a céloknak való megfelelés mérése,
• a hulladékcsökkentésen és a lakossági részvételen lemérhető különböző tevékenységek hatásainak összehasonlítása,
• egy tevékenység környezetvédelmi, gazdasági vagy társadalmi hatásának elemzése,
• a hulladékmegelőzési stratégia fontosságának bemutatása a döntéshozók felé.

Bartus Gábor egy tanulmánya szerint megkülönböztethetünk kvantitatív, kvalitatív és környezeti hatás indikátorokat. A mennyiségi indikátoroknál a hulladék mennyiségi megelőzése a fontos. A minőségi indikátorok esetében a hulladék mennyiségi értelemben változatlan, ám az adott hulladék környezetre vagy emberi egészségre való potenciális kockázata csökken. Például úgy, hogy a korábbi veszélyes hulladék helyett egy technológiai fejlesztés következtében már nem veszélyes hulladék keletkezik.

Magyarországon jelenleg 34, több forrásból származó1 indikátort alkalmaznak, az Európai Bizottság által ajánlott értékelési szempontrendszer szerint. A Bio Intelligence Service hulladékmegelőzési irányelveket tartalmazó kézikönyvében a mutatókra a következő szempontokat alkalmazzák:
• releváns (relevant) – ami a hulladékmegelőzésre vonatkozik,
• elfogadott (accepted) – elsősorban a hulladékgazdálkodásban dolgozó főbb szereplők által,
• hiteles (credible) – a felhasználók és a főbb szereplők szerint az indikátor valóságtartalma megfelelő
• könnyű (easy) – az adat hozzáférhetősége könnyen megoldott, könnyű kommunikálni és egy későbbi időszakban pedig ellenőrizni is
• robusztus (robust) – az adat minősége, hatásköre és reprezentativitása vonatkozásában.

indikátorokA 34 indikátort az említett szempontok alapján pontszámokkal értékeltem. Az értékelésben a 0 a legkisebb, az 5 pedig a szempontot teljesen lefedő érték lett. Új indikátorok bevezetésének a lehetőségét is tanulmányoztam2, a korábban elemzett és értékelt, illetve az újonnan javasolt mutatók közül azonban több is fedi egymást, így ezeket is kiszűrtem, valamint a kiszámolhatatlan, és a Nemzeti Megelőzési Programhoz nem illeszkedő indikátoroktól is megtisztítottam az összegyűlt listát.

A jelenleg alkalmazott mutatók leglényegesebbjei (releváns indikátorok):
A felsorolásban a 3,8 átlag feletti indikátorok szerepelnek.
1. Egy főre jutó települési szilárd hulladék, átlag: 4
2. Egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége, átlag: 3,8
3. Veszélyes hulladékok keletkezése, átlag: 3,8
4. Az üvegházhatású gázok kibocsátása gazdasági ágak szerint, átlag: 4
5. Otthoni komposztálók száma, átlag: 4
6. Újrahasznosítható háztartási csomagolás aránya, átlag: 4,4
7. Hulladékmegelőzésről oktatott diákok száma, átlag: 4
8. Hulladékmegelőzésről szóló események száma, átlag: 4,2
9. A hulladékmegelőzésről szóló kampányok hatékonysága, átlag: 3,8
10. Hulladéklerakóba szállított szerves hulladék mennyisége, átlag: 4
11. Anyagában hasznosított hulladék mennyiség, átlag: 4,2
12. A felhasznált anyagok mennyisége súlyban vagy térfogatban kifejezve, átlag: 4
13. A felhasznált anyagokon belül az újrahasznosított anyagok aránya (%), átlag: 4,6
14. Az újrahasznosított eladott termékek és a visszanyert csomagolás aránya (%) kategóriánként, átlag: 4

A javasolt új indikátorok:
15. Üvegházgáz kibocsátás mértéke (CO2 és metán) a hulladékgazdálkodásban egységnyi hulladékmennyiségre vetítve 16. Lerakótól való eltérítés mértéke
17. Abszolút hulladék megelőzési mutató, akár kiválasztott hulladékfajtákra is
18. Közvetlen anyagfogyasztás
19. A veszélyesnek minősített hulladékok terén a veszélyesség minőségi változása

Az összes megelőzési aktivitást lehetetlen mérni. Sajnos sem a nemzetközi irodalomban, sem az EU módszertani kiadványaiban nem találtam példát arra, hogy a különböző teljesítmény (aktivitás) indikátorok közül melyek lehetnek a hulladék megelőzés terén relevánsak. A hulladékmegelőzési mutatók alkalmazása egyelőre még csak tudományos vizsgálati, előkészítési szakaszban van, ezért Magyarországon – a KSH interneten keresztül elérhető nyilvános adatbázisa alapján – rendszeres adatfelvétel vagy adatközlés nincs.

A Humusz Házban tartott szakmai műhelynapon több hasznos javaslat is felvetődött. Szó volt csoportosításokról, kevesebb indikátorról, és arról is, hogy több relatív, származtatott indikátor legyen. Célszerű volna jobban mérni a hatékonyságot és a fogyasztásra mutató indikátorokat, számszerűsíteni kell a fogyasztói magatartást, illetve az iparági indikátorokat is lehetne elemezni.

Mindenképpen további kutatásokra és tapasztalatokra van szükség egy hosszútávon optimálisan alkalmazható indikátor- készlet kialakításához. A háztartás hulladékmegelőzési teljesítményét segítő javaslatokat pedig szociológiai, gazdasági vizsgálatokkal lehetne megerősíteni. Az indikátorokkal kapcsolatos véleményeket, javaslatokat ide várjuk: humusz[kukac]humusz.hu