Hogyan mérjük az ésszerűbb termelést és fogyasztást?
2013-ra el kell készülni a hulladékmegelőzés tervével, a Nemzeti Megelőzési Programmal. Az első akadályt az EU-tagállamok két évig tartó gátfutásában az indikátorok jelentik. Ismerjük a hulladékmegelőzés definícióját, de hogyan mérjük?
Az indikátorok fontossága
és típusai
A Pre-waste konzorcium
2010-es „A hulladékmegelőzés
jelenlegi helyzete” c. tanulmánya
alapján az indikátorok (magyarul
mutatók) alkalmazásának
a következő okai lehetnek:
• a hulladékmegelőzési tevékenység
hatékonyságának
mérése,
• a céloknak való megfelelés
mérése,
• a hulladékcsökkentésen és a
lakossági részvételen lemérhető
különböző tevékenységek
hatásainak összehasonlítása,
• egy tevékenység környezetvédelmi,
gazdasági vagy
társadalmi hatásának elemzése,
• a hulladékmegelőzési stratégia
fontosságának bemutatása
a döntéshozók felé.
Bartus Gábor egy tanulmánya szerint megkülönböztethetünk kvantitatív, kvalitatív és környezeti hatás indikátorokat. A mennyiségi indikátoroknál a hulladék mennyiségi megelőzése a fontos. A minőségi indikátorok esetében a hulladék mennyiségi értelemben változatlan, ám az adott hulladék környezetre vagy emberi egészségre való potenciális kockázata csökken. Például úgy, hogy a korábbi veszélyes hulladék helyett egy technológiai fejlesztés következtében már nem veszélyes hulladék keletkezik.
Magyarországon jelenleg
34, több forrásból származó1
indikátort alkalmaznak, az Európai
Bizottság által ajánlott
értékelési szempontrendszer
szerint. A Bio Intelligence Service
hulladékmegelőzési irányelveket
tartalmazó kézikönyvében
a mutatókra a következő
szempontokat alkalmazzák:
• releváns (relevant) – ami a
hulladékmegelőzésre vonatkozik,
• elfogadott (accepted) – elsősorban
a hulladékgazdálkodásban
dolgozó főbb szereplők
által,
• hiteles (credible) – a felhasználók
és a főbb szereplők
szerint az indikátor valóságtartalma
megfelelő
• könnyű (easy) – az adat hozzáférhetősége
könnyen megoldott,
könnyű kommunikálni
és egy későbbi időszakban
pedig ellenőrizni is
• robusztus (robust) – az adat
minősége, hatásköre és reprezentativitása
vonatkozásában.
A 34 indikátort az említett szempontok alapján pontszámokkal értékeltem. Az értékelésben a 0 a legkisebb, az 5 pedig a szempontot teljesen lefedő érték lett. Új indikátorok bevezetésének a lehetőségét is tanulmányoztam2, a korábban elemzett és értékelt, illetve az újonnan javasolt mutatók közül azonban több is fedi egymást, így ezeket is kiszűrtem, valamint a kiszámolhatatlan, és a Nemzeti Megelőzési Programhoz nem illeszkedő indikátoroktól is megtisztítottam az összegyűlt listát.
A jelenleg alkalmazott mutatók
leglényegesebbjei (releváns
indikátorok):
A felsorolásban a 3,8 átlag
feletti indikátorok szerepelnek.
1. Egy főre jutó települési
szilárd hulladék, átlag: 4
2. Egy főre jutó csomagolási
hulladék mennyisége, átlag:
3,8
3. Veszélyes hulladékok keletkezése,
átlag: 3,8
4. Az üvegházhatású gázok
kibocsátása gazdasági
ágak szerint, átlag: 4
5. Otthoni komposztálók
száma, átlag: 4
6. Újrahasznosítható háztartási
csomagolás aránya,
átlag: 4,4
7. Hulladékmegelőzésről
oktatott diákok száma,
átlag: 4
8. Hulladékmegelőzésről
szóló események száma,
átlag: 4,2
9. A hulladékmegelőzésről
szóló kampányok hatékonysága,
átlag: 3,8
10. Hulladéklerakóba szállított
szerves hulladék
mennyisége, átlag: 4
11. Anyagában hasznosított
hulladék mennyiség, átlag:
4,2
12. A felhasznált anyagok
mennyisége súlyban vagy
térfogatban kifejezve, átlag:
4
13. A felhasznált anyagokon
belül az újrahasznosított
anyagok aránya (%), átlag:
4,6
14. Az újrahasznosított eladott
termékek és a visszanyert csomagolás aránya
(%) kategóriánként,
átlag: 4
A javasolt új indikátorok:
15. Üvegházgáz kibocsátás
mértéke (CO2 és metán) a
hulladékgazdálkodásban
egységnyi hulladékmennyiségre vetítve
16. Lerakótól való eltérítés
mértéke
17. Abszolút hulladék megelőzési
mutató, akár kiválasztott
hulladékfajtákra
is
18. Közvetlen anyagfogyasztás
19. A veszélyesnek minősített
hulladékok terén a veszélyesség
minőségi változása
Az összes megelőzési aktivitást lehetetlen mérni. Sajnos sem a nemzetközi irodalomban, sem az EU módszertani kiadványaiban nem találtam példát arra, hogy a különböző teljesítmény (aktivitás) indikátorok közül melyek lehetnek a hulladék megelőzés terén relevánsak. A hulladékmegelőzési mutatók alkalmazása egyelőre még csak tudományos vizsgálati, előkészítési szakaszban van, ezért Magyarországon – a KSH interneten keresztül elérhető nyilvános adatbázisa alapján – rendszeres adatfelvétel vagy adatközlés nincs.
A Humusz Házban tartott szakmai műhelynapon több hasznos javaslat is felvetődött. Szó volt csoportosításokról, kevesebb indikátorról, és arról is, hogy több relatív, származtatott indikátor legyen. Célszerű volna jobban mérni a hatékonyságot és a fogyasztásra mutató indikátorokat, számszerűsíteni kell a fogyasztói magatartást, illetve az iparági indikátorokat is lehetne elemezni.
Mindenképpen további kutatásokra és tapasztalatokra van szükség egy hosszútávon optimálisan alkalmazható indikátor- készlet kialakításához. A háztartás hulladékmegelőzési teljesítményét segítő javaslatokat pedig szociológiai, gazdasági vizsgálatokkal lehetne megerősíteni. Az indikátorokkal kapcsolatos véleményeket, javaslatokat ide várjuk: humusz[kukac]humusz.hu