Azt mondod, egyszerű szervizes gondolkodás, ezek szerint tapasztaltatok hasonlót más szerelőknél is?

Gyurka: Egy-két helyen láttunk olyat, hogy az alumínium gyűjtését végzik külön, és abból fedezik pl. a kávépénzt. Illetve van egy cég, amelyik példamutató módon a kezdetektől külön gyűjti a szemetét, de igazán ők sem tudják újrahasznosítani, sőt igazán vissza se vinni, mert nincs kiépítve még eléggé ez a rendszer. De gyönyörűen gyűjtögetik az alkatrészeket szétválogatva. Persze nyilván, a mi esetünkben ez kiegészül az alkotásvággyal és az ebből következő kreatív tevékenységgel.

S hogyan folytatódott a történet az első szék elkészítése után?

Orsi: 2002 óta működik masszívan a Recyclemission, innentől kezdve vált folyamatossá az együttműködés a környék szervizeivel, akik megkeresésünkre külön gyűjtik nekünk a lecserélt alkatrészeket, mára kb. 7-8 üzlettel vagyunk ilyen kapcsolatban, tőlük időről időre elszállítjuk az összegyűjtött fém és gumihulladékot, és gyertyatartókat, gyűrűket, kulcstartókat készítünk belőle. Kb. 30 féle tárgyunkat árulják az üzletek, ezek közül a legkeresettebb kb. tíz termék. Később az alapgondolatot tovább fejlesztve jutottunk arra, hogy megpróbáljuk meggyőzni a szervizeket, hogy ők maguk hasznosítsák újra a lecserélt külsőket, csapágyakat, küllőket.

Milyen alkatrészeket tudtok leginkább felhasználni?

Gyurka: A legsokoldalúbban felhasználható rész a kerékpárok felnije, ez egy nagyon jó alapanyag különféle szerkezetek, például bútorok, állványok készítéséhez. A második a sorban az abroncs, ebből főként karkötőket és derékszíjakat lehet készíteni. Ez a kettő a leggyakrabban hasznosított alapanyagunk, az összes többi inkább csak alkalmanként, például kormány csapágy, fogaskerekek, küllők, küllőanyák, ezek időszakosak.

Fejlődtek-e az idők során az általatok készített tárgyak?

Gyurka: Igen, minél többet foglakozunk velük annál több új dolgot találunk ki és a régebben kitalált tárgyakat is tökéletesítjük. Jelenleg négyen foglalkozunk ezzel aktívan és mindenki, aki csatlakozott hozzáteszi a maga ötleteit- hogy csapatban dolgozunk, ez hozza az igazi fejlődést.

Orsi: A fejlesztésben egy fontos célunk az, hogy semmilyen idegen anyagot ne kelljen felhasználni. Erre a legjobb példa az utóbbi félévben az övek fejlődése, kezdetben ezeket gyári csatokkal gyártottuk, mára viszont mi magunk többféle csatot készítünk például küllőből, sárvédő pálcájából.

Mit takar a nevetekben a misszió?

Gyurka: A kerékpáripar által termelt hulladék igen kis töredéke az összes előállított hulladéknak, s ezek nagy része a természet és a saját egészségünk kárára van, tehát minél előbb kezdeni kellene vele valamit. Példánkkal azt szeretnénk bemutatni, hogy ha az ember akár hétköznapi szintjen elkezd foglalkozni a hulladék újrahasznosítással, akkor számos megoldást ki tud dolgozni, nem kell mindenben az államra várni. Számos területen el kellene gondolkodni azon, hogy az ember személyes munkája során, vagy a háztartásában képződő hulladékot hogy lehetne megmenteni, ezeket alkotó módon újra hasznos dolgokká tenni. Bízunk abban, hogy a mi munkánkban, tárgyainkban mások megláthatják ezt a lényegi mondandót és inspirálva lesznek, ezáltal előjönnek saját ötleteikkel. A világ összes szemetét nem lehet összegyűjteni, mindenkinek ki kell vennie a részét ebből.

Orsi: Ez azért is egy misszió, mert az önkifejezés egy olyan formáját próbáljuk megmutatni az embereknek, amire mindenki képes, tehát nem feltétlenül kell valakinek milliomosnak lennie, és mondjuk művészellátó boltba járnia fáért, kőért, festékért, hogy kifejezze azt, ami benne rejlik, hanem a hétköznapi életében is megtalálhatja mindazt, amivel megmutathatja önmagát és ezáltal nem csak a hulladék csökken, hanem maga is gyarapodik, örömet érez, tanul stb.

A kézművességhez, művészethez szoktak kötni egyfajta szakralitást, ez hogy jelentkezik a ti esetetekben?

Gyurka: Az újrahasznosító művészeknél, így a mi esetünkben ez eltérő módon valósul meg. Míg a hagyományos fafaragó, vagy kőszobrász egy tiszta anyagot vesz vésője alá, nálunk az első művelet a megtisztítás. A szervizből elszállított zsíros, olajos fémdarabokat először alaposan meg kell sikálni. A fennmaradt tiszta alapanyaggal kezdődhet aztán az érdemi munka. A példánál maradva a fának, kőnek van egy természetes szépsége, a mi esetünkben ezeknek a fémtárgyaknak egészen szép geometriájuk van, és ezt a komponálás további izgalmas hatásokkal gazdagítja. Sokszor az alkatrészek már a mi szempontunkból is félig készek, nekünk csak egy kicsit kell hozzátenni, átalakítani. Igazából a fő esztétikai történés ebben az, hogy egy gesztussal ráirányítjuk az emberek tekintetét azokra a szépségekre, amelyek igazából ott voltak kezdetektől, de a mi általunk készített tárgyakban új, intenzívebb módon jelentkeznek, illetve új értelmet nyernek.

Milyen tárgyak készültek eddig?

Orsi: Hogy kicsit kapcsolódjak az előző kérdéshez a legszakrálisabb tárgyunk a gyertyatartónk, hatfélét készítünk, különböző méretben formában, és funkcióval. Szerintem a fény az egy elég fontos dolog az ember életében és a legkevesebb ember képzeli azt el, hogy egy kormánycsapágyból, vagy kerékanyából miként lesz gyertyatartó, pedig ez igenis lehetséges és valóban egy teljesen újfajta viszonyt eredményez az adott tárggyal. Emellett készítünk bútorokat, asztalokat, székeket, lábtörlőket, a legegyszerűbben előállíthatóak a kisebb dísztárgyak, például fali fonatok, füstölőtartók és aminek legnagyobb sikere van, azok az övek. Mert ezt az ember tudja viselni, és elmondhatja, hogy tett valami kézzelfoghatót a környezetért.

Mi az üzenete ezeknek az ékszereknek, bútoroknak?

Orsi: Minden kerékpárgyártó cég minden évben kihoz valamilyen új termékcsaládot, ami szerintük valamiben nagyon felülmúlja az előző generációt, holott igazából nem tudhat sokkal többet, mint az előző, ennek ellenére nagyon sokan lecserélik, mert hogy ők a legújabbat szeretnék. Ehhez kapcsolódóan azt szeretnénk üzenni, hogy ha már az a tárgy azt az eredeti funkcióját elvesztette, akkor lehet hozzá új funkciókat társítani és egy teljesen más környezetben újra fel lehet használni. Végül is azért szép szó az újrahasznosítás, mert nem csak az anyag meg maga a szemét hasznosul, hanem maga a funkció is egy új dologgal társul, teljesen megváltozik.

Kik vásárolják a tárgyaitokat?

Orsi: Két réteg az, akit nagyon megérint. Az egyik a fanatikus biciklisek, akik legszívesebben a bringájukkal aludnának, ők nem is annyira látják benne környezettudatos összetevőt, hanem a ténylegesen a tárgy milyenségére fókuszálnak, meg arra, hogy miből való. A másik réteg az öko kultúra egyre növekvő számú elkötelezettjei. S talán még van egy harmadik jóval kisebb réteg, a kíváncsiak, akik mint újdonságra kapnak rá.

Hol lehet mécses tartóitokat, külsőből készült öveiteket megvenni?

Gyurka: Azokban az üzletekben, amelyekkel kapcsolatban állunk: időrendi sorrendben, a legelső, akikkel kezdtük de már nincs kapcsolatunk, mert követendő példaként teljes mértékben megoldják maguk ők a Hajtás-Pajtás Kerékpárüzlet, aztán a Vár kerékpár bolt, Bringavilág, Hunyadi kerékpár üzlet, a Welvart, Probike, a Luongo, Pomázon és Szentendrén is van egy-egy üzlet, akikkel dolgozunk együtt.

Ennyi partner le is köti a mi kapacitásunkat, így nem akarunk tovább növekedni, hanem azt szeretnénk, hogy hozzánk hasonló kis alkotó csoportok képződjenek. Aki nagyobb, vagy egyedi igények szerint elkészített tárgyra vágyik, az megtalál bennünket a hamarosan megújuló a www.recyclemission.hu honlapon.