Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

KÓLAFÜGGŐ GYEREKEK?

Hol van már az Ezüstlány?
Év: 
2002
Szám: 
Tél
Szerző: 
Népszabadság


 

Korlátolt felelőség
Korlátolt felelőség

A gyermekek negyven százaléka nem fogyaszt rendszeresen tejterméket, húsféleséget, hetven százalékuk pedig nem eszik mindennap friss zöldséget -- hangzott el a közelmúltban egy szakmai beszélgetésen, amelyen élelmezési szakemberek, dietetikusok és orvosok vettek részt. Az egészségesnek vélt táplálkozásról számos tévhit kering, például, hogy hízlalnak a nagy szénhidráttartalmú ételek; ha ritkábban eszünk, könnyebben fogyunk; az édesség fogyasztása növeli az étvágyat; a fogyókúrától vagy a vegetáriánus étrendtől egészségesebbek leszünk -- és még sorolhatnánk. Többek között jobb kommunikációval szeretnék az élelmezés-tudomány szakemberei e tévhiteket egy országos kampányban eloszlatni.

A gyermekek negyven százaléka nem fogyaszt rendszeresen tejterméket, húsféleséget. Minden második óvodás, iskolás a szükségesnél kevesebb gyümölcshöz jut, és az Országos Élelmezési és Táplálkozás-tudományi Intézet felmérése szerint a gyermekek 70 százaléka nem eszik mindennap friss zöldséget. Antal Magda főosztályvezető főorvos szerint reformra szorul a fiatalok étrendje. Az egészséges fejlődés szempontjából elvárható napi ötszöri étkezés helyett a többség legfeljebb háromszor eszik. S lassan szembe kell nézni olyan újkori tünetekkel is, mint az úgynevezett kólafüggőség. Nem véletlen, hogy van olyan iskola, ahonnan a szülők kérésére "kitiltották" a koffeintartalmú italt árusító automatákat. Baj van az ételek összeállításával, a recepturákkal. A gyermekek nagy részét kiszolgáló közétkeztetéstől elvárható volna, hogy képzett szakemberek feleljenek az egészséges napi menü összeállításáért. (Az intézet felmérése szerint az óvodások 96,8, az általános iskolások 57,7 és a középiskolások 19,5 százaléka ebédel menzán.) Greiner Erika osztályvezető főorvos hozzátette: egyre több tészta fogy, ami önmagában nem baj, ám az étkezések nyersanyag-összeállításakor más értékes összetevőt -- például gabonapelyhet, zöldséget, aszalt gyümölcsöt, halat, stb. -- kiszorít. Czinner Antal, a Heim Pál Kórház tudományos igazgatója úgy vélte: a fiatalok körében egyre gyakoribbak a helytelen táplálkozásból származó rendellenességek és betegségek. A professzor szerint sürgősen változtatni kell, mert az iskoláskorban kialakult táplálkozási szokások és a fizikai kondíció határozza meg a felnőttkori egészséget is.