Tarján Iza

Viccesek és félelmetesek

Amikor kiderült, hogy nem elegendõ a médiából naphosszat áradó reklámzuhatag ahhoz, hogy a polgárokat folyamatos vásárlógörcsbe hajszolja, a cégek további hadmûveletbe kezdtek. Az összlakosság totális lefedése érdekében levélládáikat, nyílászáróikat árasztották el prospektusaikkal, és telefonon, sõt személyesen kiszállva, megszállva ösztökéltek minél több fölösleges termék vásárlására. A multik egetverõ óriásplakátjai, a kisebbek aszfalt-hirdetései mellett beindult a ragasztó-offenzíva is.

Fürge reklámfutárok rajzottak szét a városokban és napi 24 órában pemecselték, öntapasztották erõszakos kiáltványaikat, hogy csak ilyen-olyan márkájút, most azonnal, mert ez meg az még hatékonyabb, még frissítõbb, még igazibb és még akciósabb! Egye, vegye, vigye!

A brutális ragasztók a grafiti-okádókkal versengve rondították tele a köz- és magánterületeket. A szemét így már nemcsak vízszintesen, hanem függõlegesen is: faltól falig virított, dagadt, majd ázott-tépetten lifegett a tonnányi plakát. Dafke Hugó városlakó, a kerge szövegektõl dühödten csörtetett a papírtengerben. Õ aztán nem, azért sem! Neki ne írják elõ, mit tegyen, mit vegyen -- õ nem hagyja magát megerõszakolni. Azért sem vásárol semmit, ma sem, holnap sem.

Hazaérkezve dohogva kilapátolta aznapi szemétpostáját, letépkedte ajtajáról a reklámragasztványokat. Aztán csendre, nyugalomra vágyva rogyott a fotelba. Ám paneljában sem pihenhetett: falon, ablakon bömböltek be hozzá szomszédaitól a kereskedelmi adók a legintelligensebb mosóporokat, legészbontóbb mikrochipes és makrochipses hepi fílinget hirdetve. Bedöfte saját tévéjét, hogy valami szappanopera-hangkulisszával védekezzen ellenük.

Sötétedéskor Hugó dörömbölést hallott. Majd ajtaját berúgva fölé tornyosult négy marcona.

- Reklámkommandó! Dobja el elveit és semmi ellenállás! -- süvöltötte az egyik -- Dafke vagy? Akkor megvagy! Tudomásunkra jutott, hogy szabotálod a fejlõdést, haladást, piacgazdálkodást, vásárlást!

- Nem kell krémsamponos boldogság, sem vitalizáló, adalékízû szörpszármazék?! -- acsargott a másik -- Fáról zabálsz gyümölcsöt, ahelyett, hogy mélyhûtve vásárolnád? Kecskét fejsz eldugott tanyádon és annak a levét iszod, nem hosszanpancs permeátumot PVC zacskóból? Mi helyre tesszük az ilyen renitenseket; irány az agymosoda!

A kommandósok rárohantak Hugóra, lefújták Tájfun dezodorral, száját betömték Jégfuvallat rágógumival és vitték. Egy körbeképernyõs terem forgószékéhez kötözték. Szemeit ropival kipeckelték, ordítását bumm-burgerrel, jégkrémmel eltömték, miközben agyba-fõbe bombázták sivítva, dörögve robbanó reklámpetárdákkal. Félmeztelen reklámhordozó görlök pörgették, és elkerekített szájjal, felakadt szemel ölébe vonaglottak: kapsz te most akkora hepi fílinget, hogy arról koldulsz! Tetõtõl talpig behabozták-krémezték, eurogén zónáját ingerelték paradicsomi külföldi útiprospektusokkal.

- Nyeljen és nyerjen! -- lángolták a képernyõk -- kalandok és barátok és bulik! Vágd ki, dobd be, utazz rá! Agresszív-Szivató márkanadrág: ebben embernek érzed magad! CiklamÁTRÁZ buborékíz, az életízû! Vágd be, dobd ki, vásárold, vásárold! A fogyibogyótól karcsú leszel és sikeres; zsírt, stresszt és problémát old!! Óriási nyeremények a borkóstolóval egybekötött lábujjgyûrû és orrkarika bemutatón! Akciós diszkontárak! Vásárlónap és éjszaka a Fogyasztók Templomában. Luxusérzés és üdvözülés most fél áron! Életed értelme a fogyasztás!!

Amikor a lányok rázendítettek a legújabb reklámopera intim-betétdalára, Hugó kínjában rúgott egy nagyot,

... és fotelja mellett találta magát.

- Ejnye no -- tápászkodott zavartan -- már megint elaludtam a film végét! És miket rémálmodtam itt össze. reklámkommandó, micsoda õrültség.

Felugrott, kikapcsolta a tévét, mielõtt az elõltöltõs mosógépmanöken reklámvisítozásba kezdett volna, és ágyához tapogatózott.