Tisztelt Kukabúvár!

Megrökönyödéssel olvastam "Az elővigyázatosság elve - Gondolatok a PVC-ről és az anyatejről" c. cikküket. Ez tényleg így lenne, hogy az anyában felhalmozódott rákkeltő anyagok az anyatejjel a gyerekbe kerülnek? Azzal tisztában voltam eddig is, hogy ami az anya szervezetébe bekerül, az a szoptatással átkerül a gyerekbe is, de valahogy úgy képzeltem, hogy az anya teste úgymond egy szűrőként viselkedik és nem úgy, hogy a káros anyagok koncentráltan kerülnek át a kicsibe. Rögtön felvetődik bennem néhány kérdés:

Mérgező műanyag

Milyen mértékű ez a károsanyag-koncentráció? Kiken vizsgálták ezt? Hogyan hat ez a picire? Ezek szerint jobb a gyereket nem szoptatni? (Számos ok miatt kétlem.) Hogyan lehet az anyatejet "dioxinmentesíteni"? Hol lehet Magyarországon megméretni az anyatej dioxintartalmát? Honnan lehet további információkat szerezni erről?

Kisfiunk 15 hónapos és még most is naponta 2-3-szor anyatejet iszik. Hat hónapos koráig csak anyatejjel tápláltuk, azóta fokozatosan térünk át, de reggel, meg este még most is kéri a tejet. Szóval, volt alkalma, az anyja dioxinfelhalmozását magába szívni. Aggaszt, amit írtak. Eddig csak a szoptatás előnyeiről hallottunk, olvastunk, és tapasztalataink is azt mutatják, hogy azok a gyerekek ellenállóbbak, nyugodtabbak, akik tovább fogyasztanak anyatejet.

A nagy bajom még az volt ezzel a cikkel, hogy nagyon nem tetszett. Ez egy amerikás-hisztériakeltő iromány, amiből - úgy gondolom - sokan azt olvassák ki, hogy nem kell a gyereket szoptatni. Olyan, mintha valami tápszer melletti rossz PR-cikk lenne, ami a konkurrens "termék" (az anyatej) lejáratását célozza meg. Már csak az hiányzik a végéről, hogy a háziasszony homlokán kisimuljanak a ráncok, és bejelentse, hogy az új szer (tápszer) sokkal jobban ízlik a kicsinek, és kidobja a cicijét. Úgy éreztem, egy ilyen cikk nem illik bele a Kukabúvárba. Tisztelettel

Kállai Zsolt

Az anyatej jobb

Kedves Zsolt!

A szoptatás táplálkozási lánchoz hasonló esemény. Általában az anyatej mindenképpen sokkal jobb, mint az egyéb csecsemőtáplálás, hacsak nem ismeretes, hogy az anya szervezete valóban (súlyosan) mérgezett. Ugyanis akár a placenta, akár a tejmirigyek szűrő-védő hatékonysága egészen meglepően jó. Sokkal veszélyesebb lenne, ha a leírtaktól megijedve a mama abbahagyná a szoptatást, s esetleg vegyileg alaposan megkezelt növényi-állati termékkel táplálná a gyereket. Persze, ennek is előbb-utóbb eljön az ideje, de addigra a gyerek is megnő, ellenállása is jobb lesz: belső védekezése javul az idegen anyagok ellen.

Zsombok György

Megkerestük ezügyben Dr. Sohár Pálnét, az OÉTI főosztályvezetőjét. Megtudtuk, hogy hazánk az anyatej dioxin-szennyezettsége tekintetében Európában a második legkevésbé szennyezett ország. A dioxin a világon mindenütt, tehát az iparral még nem rendelkező, fejlődő országokban is megtalálható a tápláléklánc különböző fokain (növényben, állatban, emberben egyaránt). Az égetéssel, mégpedig a halogén-tartalmú anyagok égetésével a dioxin mellett mintegy 200 másik vegyület szabadul ki a légkörbe, melyek mindegyike gyaníthatóan rákkeltő hatású. Elmondta, hogy Hollandiában egy égető melletti településen magasabb értékeket mértek ezekből az anyagokból. A hatóságok begyűjtötték a tehéntejet és dioxinmentesítették: a zsírokkal együtt leszűrték a rákkeltőket, majd visszapumpálták a zsíradékot, ugyanis ez a fő tápanyag a tejben. Emberi tejet (anyatejet) a világon még sehol sem dioxinmentesítettek.

A magyarországi anyatejmintákat dioxinvizsgálatra külföldre szállítják, egy-egy ilyen mérés 100 ezer Ft nagyságrendű, vagyis a legtöbb anya számára elérhetetlen. Az OÉTI egyébként rendszeresen végez vizsgálatot, mind az Alföldről, mind Budapestről és az ország más részéből vesznek ilyenkor mintát. Sohárné tájékoztatása szerint hazánk pályázaton nyert egy olyan EU-támogatást, melyből többek között egy dioxinmérő laboratóriumot fognak felállítani, így itthon is lehetővé válik a mérés.

Végül megkérdeztük, hogy akkor mit ajánl: szoptatni vagy nem szoptatni? A WHO maga is úgy fogalmaz, hogy mindenképpen szoptatni. Annak ellenére, hogy a kisbaba a legnagyobb expozíciónak a szoptatás ideje alatt van kitéve, mégis a szoptatás előnyei nagyobb súllyal esnek abba a bizonyos latba, mint a hátrányai. Akit részletesebben érdekel a téma, olvassa el Sohárné írását, mely az Élelmezési ipar 53. évf. (tavalyi) 8. és 9. füzetében jelent meg két részletben.