Papírgyûjtõ autó - nem Tetra Briket szállít

Baka Éva, a Tetra Pak környezetvédelmi menedzsere és marketing igazgatója mutatta be a Dunapack-nál folytatott újrahasznosítási programot, melynek során a "használt" Tetra Brik dobozokból - az alkotóelemek szétválasztása után - papírt gyártanak. A közösen mûködtetett programot Baka Éva támogatandó újrahasznosításnak, a Dunapack képviselõje - árnyaltabban fogalmazva - kísérletnek nevezte. Nekünk pedig az volt a benyomásunk, hogy egy újrahasznosításnak nevezett tudatformáló reklámkampány célcsoportjává avanzsáltunk. Színes kis kiadványok, üveggyöngyök vettek körül bennünket, melyekbõl többek között megtudhattuk, hogy "A természet olyan egyedülálló csoda, melyet óvnunk kell." "A Tetra Paknál azért dolgoznak, hogy cselekedeteink késõbbi következményei az emberiség és a környezet javát szolgálják." "A Tetra Pak csomagolás optimális erõforrás gazdálkodást eredményez." "A Tetra Pak termékek környezeti hatása igen csekély." "A Tetra Brik kartondoboz az egyik legjobb hatásfokú ma létezõ csomagolás, mert 97% a benne tárolt folyadék, 3% a csomagolás, ezzel szemben például egy tojás 10%-ban héjból és 90%-ban beltartalomból áll."

Baka Éva már bevezetõjében megindította a szokásos frontális támadást a betétdíjas üvegekkel szemben, mintha legalábbis létezõ konkurencia lenne Magyarországon, akár a tej-, akár a gyümölcslé csomagolásnál. Hosszasan taglalta, milyen szörnyen elavult és környezetszennyezõ, hogy a 28 g-os Tetra Brik dobozzal szemben 450 g-os egy üvegpalack, mennyi sok teherautóra lenne szükség a szállításához. Azt ezúttal nem emlegette, hogy jaj, még ki is kell mosni, viszont most melegen ajánlgatták a dobozok otthoni kiöblögetését a hatékonyabb újrahasznosítás érdekében. A szállítási távolságokról persze nem esett szó. Nem hallottunk arról, hogy az üveggyár Orosházán, a fóliagyárak pedig Nyugat-Európában vannak. Arról sem, hogy az üveges gyümölcslé Kecskemétrõl kerülhetne a boltokba és nem Spanyolországból vagy akár más földrészekrõl. A marketing igazgató úr a gyakorlati bemutató után személyesen is felhívta a figyelmemet, hogy ugyebár ez most már létezõ gyakorlat, tessék megtámogatni, hogy kapjanak rá a termékdíjból csörgõ forintokat. Baka Éva kifejtette még, hogy a Tetra Pak elsõdleges célja Magyarországon a használt dobozok papíripari hasznosítása és csak ezt követõen jöhet szóba az égetés, mint hasznosítás.

Valóban, csak ezt követõen. Így volt ez Nyugaton is. Elõször gyûjtögettek, papíriparilag hasznosítgattak. Aztán, amikor a használt és büdös dobozok ide-oda szállítgatásának, a külön színes gyûjtõkartonok osztogatásának a költsége elviselhetetlenné kezdett válni, megcélozták a törvényhozást a termikus "újrahasznosítás" ötletével. Azóta ott már elegendõ a termékdíj- mentességhez, hogy sok háztartási hulladékégetõ üzemel. A különgyûjtés megmaradt reklámcélokra. (reklámhordozó hordtáska, Tektán (használt Tetra Brik dobozból préselt funérlap) bútorok az irodában stb.) Nálunk is ebbe az irányba megy a dolog. A hulladéktörvény tervezetében már megjelent a termikus újrahasznosítás, mint az újrahasználattal és az anyagában történõ hasznosítással egyenértékû fogalom.

De lássuk szlogenek helyett a tényeket: A Tetra Pak 1997-ben 200 tonna dobozt adott át ingyen a Dunapacknak feldolgozásra. Ingyen, mert a papírhulladékkal szemben a kombidobozok feldolgozása speciális technológiát igényel. Az alkotórészek szétválasztásához ráadásul rengeteg többletenergia szükségeltetik. Míg a használt papír szétáztatásához a csapvíz hõmérséklete is jó, a kombidoboz újrahasznosítás 70 fokos hõmérsékletû vizet, 3- 5 tisztítólépcsõt, perforált rostszûrõ lemezeket igényel. A speckó technológia még így is meglehetõsen tökéletlen. A 20%-nyi mûanyagon és az 5%-nyi alumíniumon kívül, kevert lucskos elegyet alkotva a hulladékcsövön távozik a bevitt papír egyharmada is, így a drágán gyûjtött és foszlatott alapanyag fele nehezen kezelhetõ hulladékként végzi. Csuromvizesen még égetni sem lehet. A feldolgozott mennyiség (200000000 g-ból 28 g) mintegy 7-8 millió db 1 l-es doboz, a Tetra Pak 800 millió darabos kibocsátásának 1%-a. A visszanyert papír tehát az 5 ezreléke. A feldolgozott hulladék forrása a gyár termelési hulladéka és az egyes gyümölcslé töltõktõl beszállított selejt. Tejesdobozt nem volt szerencsénk látni, pedig az iskolai gyûjtési kampány pont erre a területre koncentrálódik. Baka Éva Dr. Kalas sokadik ezirányú kérdésére kissé idegesen azt válaszolta,hogy belekeverik a budaörsi gyár hulladékába. Nos, a tejesdobozok útját azért még megnéznénk. Jelen ismereteink ugyanis csupán arra elegendõek, hogy megállapítsuk: a kisiskolásokat és oktatóikat nagy valószínûség szerint megtévesztik. A tejesdobozok a Dunapackhoz valószínûleg soha nem jutnak el. Ott nem is nagyon várnák õket, hiszen zsírtartalmuk folytán az egész papírgyártási folyamatot tönkretehetik. A Dunapack képviselõje a jelenlegi - gyümölcsleves - állapotot is nehezen tarthatónak nevezte. Szerinte a dobozokat otthon ki kellene mosni.

A HuMuSz álláspontja a látottak után a következõ: A Tetra Pak által a Dunapack-kal együttmûködésben folytatott kombidoboz újrahasznosítás reklámcélú szemfényvesztés, mely az erõforrás és energiapazarló csomagolási technológiának tartós elfogadtatását szolgálja a közvélemény elõtt. A Tetra Paknak alapvetõ érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a minimális mennyiségû csomagolóeszközre kiterjedõ gyûjtés és hasznosítás, mint környezetbarát és teljeskörû megoldás tûnjön fel a közvélemény elõtt. Ez elaltatja a hulladékszegény, tényleges alternatívák iránti igényt, a háttérben pedig megtörheti az égetés ellen ma még létezõ gátat, hiszen az intenzíven növekvõ hulladékhegyek kezelhetetlen problémaként tornyosulnak a kiszolgáltatott önkormányzatok elõtt. A Tetra Pak a Dunapack-kal együtt a környezetért ugyanabba a sorba tartozik, mint a Tetrabusz a környezeti oktatásért vagy a kis Bence a tejúton a 2 Zsiráfban. Egy monopolhelyzetre törekvõ, rengeteg környezeti és társadalmi külsõ költséget termelõ iparvállalat jól átgondolt PR- vagy ha úgy jobban tetszik, agymosó tevékenysége a fennmaradásért, akár környezetünk teljes lerombolása árán is.