Mivel a Mo elég speciális és ritka fém - például kibocsájtási határértéke sincs megállapítva, mivel csak úgy hipp-hopp nem kerül a szennyvízbe - ezért ejtsünk néhány szót a molibdénrõl. A Mo a természetben elég ritka, a 37. a földkéregbéli gyakoriságot tekintve, ez a TUNGSRAM alatt 35 helyet ugrott elõre. Fõ ásványa a molibdenit, a természetben 2 és 6 vegyértékkel fordul elõ. Ellentétben más fémekkel, a Mo mobilitása (felvehetõsége) pH növekedésével nõ. A Mo a pillangósoknál elõsegíti a Nitrogén megkötését. A növények és állatok számára eszenciális elem. Túlzott fogyasztása molibdenózishoz vezethet. Toxicitása az emberre nézve nem kutatott és ismert, de a vesében halmozódhat fel nagyobb mértékben.

Visszatérve a helyi ügyhöz, lakossági bejelentésre pontvizsgálatokat végeztettünk Varga Gáborral, a Fejérvíz Rt laborvezetõjével. Az eredmények megdöbbentõek voltak, és úgy gondoltuk szükséges további vizsgálatok végzése. A részletesebb vizsgálatok - amelyek kiterjedtek a szennyvíztelepre befolyó, onnan elfolyó szennyvízre, illetve a préselt iszapra - sem kecsegtettek semmi jóval, ezért szükségesnek láttuk, hogy konkrét javaslattal álljunk elõ (enélkül nem ér semmit az egész). A javaslatot Varga Gábor úr tárta elénk, amely nem más, mint a szennyvíziszap komposztálása egy speciális módszerrel, melynek során a Mo szerves komplexet képezve immobilizálódik. A kísérletek elkezdõdtek, a munkát a szennyvíztelep munkatársai végzik. A kísérletek sikeres kimenetele esetén a GE felajánlotta anyagi segítségét (rendes tõle - a szerk.)