Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lista tanulságai

A lista tanulságai
Év: 
1998
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Bill Brown

A csomagolóeszközök termékdíja alól mentességet kapott cégek listájában szereplõ BUSZESZ Rt, Fõvárosi Ásványvíz Rt. (Pepsi), Coca Cola Amatil Kft. nyilván nem a kiemelkedõ környezetvédelmi aktivitásukért részesültek a mentességben. Ennek magyarázata sokkal prózaibb. Ezek azok a cégek, amelyek a betétdíjas italcsomagolásokat tûzzel-vassal irtották és irtják a hazai piacról, és az üvegeket kis részben visszaváltható mûanyagflakonokra, nagy részben eldobó csomagolásokra cserélték. Mivel a KTM és a csomagolóanyag-gyártók megállapodása értelmében elfogadott termékdíjtörvény az újrahasználatot, mint újrahasznosítási módot elfogadja, a cégek teljes eldobó csomagolás kibocsátása legálisan mentességet kaphat anélkül, hogy egyetlen palackot vagy flakont vissza kellene gyûjteniük. A betétdíjas forgalom arányának az összkibocsátáson belül pl. a mûanyagnál 25%-nak kell lennie. Ezért tehették meg a pukkanószörp gyártók, hogy a korábbi 80-90%-os betétdíjas kibocsátást a 2 literes mûanyag flakonok és 2 dl-es gasztroüvegek szintjére csökkentsék, ami az eldobó italcsomagolások forgalmának a korábbi 4-5 szörösére való növekedését jelentette.

A termékdíjtörvény így vált a környezet<->rombolást és a szeméttermelést ösztönzõ, és a legnagyobb szennyezõket jutalmazó jogszabállyá. A módosítására irányuló erõfeszítéseink a szaktárcát nem érdeklik, az 1998-ban az Országgyûlés elé kerülõ elõterjesztés közülük semmit sem tartalmaz. (lásd még a termékdíj törvény módosításáról szóló anyagunkat)

Így tehette meg 1997-ben a Coca-Cola, majd 1998-ban a Pepsi is, hogy a 0,5 l-es visszaváltható mûanyag palackokat teljesen kivonja a forgalomból, és a fenntartható gazdálkodás szempontjából elfogadhatatlan fémdobozos csomagolás arányát látványosan megnövelje. A BUSZESZ, a Coca-Cola, a Pepsi Cola, a Kékkúti Ásványvíz tehát vígan szemetelhetnek tovább a természeti erõforrások kontójára és a lakosság zsebére. 1998 nyarán a Balaton-part, a Városliget, az augusztus 20-i tüzijáték után az egész Duna-part e négy cég üveg, mûanyagflakon és fémdoboz hulladékával voltak szinte teljesen beborítva, hogy csak az általam látott elrettentõ példákat említsem. A gátlástalan környezetpusztítás felülmúlhatatlan példá<->jaként 1998-ban forgalomba került a fémdobozos szóda (Bonaqua) és ásványvíz is (Óbudai Gyémánt).

A gyártók cselekedeteikben nemcsak a környezeti, de a fogyasztói érdekeket, igényeket is teljesen mellõzik, a kormányzati oldalon pedig a folyamatok befolyásolására, visszaszorítására irányuló politikai akarat teljes hiányát kell tényként megállapítanunk. Magyarország - úgy tûnik - megállíthatatlanul menetel a hulladékgazdálkodási csõd felé.