Biztos írtam már a Szerkesztõ útnak, hogy a nyugdíj elõtt én is boltos voltam. Na nem úgy igazából boltos, hanem csak olyan segéderõ a nagyközért külsõraktárában. Szóval megéltem én onnan hátulró harminc év alatt ezt -azt. A Tata meg téemkás volt a köztisztaságinál, úgyhogy õ is érti a témát.

Na, szóval délutánra jártam munkába a nagyközértbe és egybõl bálázni kellett. Összegyûlt addig egy csomó kiürült göngyöleg (visszaárúnak is mondták, mert akkor az még mind betétes volt). Én csak hullámdobozoknak hívtam, lelapigattam szépen, aztán összekötöztem elvágólag. Én voltam a felelõse. Mikor jött a boros, meg az olajos meg az ecetes szállító meg mit tudom én, hozták a tele kartonokat az enyimeket pedig leszámolták, visszavitték. Sokszor meg is dicsértek, hogy milyen szép bündlit kötöttem (így hívták a pakkot, bündli). Most meg pazarolnak, már vagy tíz éve nincs betétdíja a hullámdoboznak. A boltok összetépik, bele a kukába, esetleg kiteszik a kuka mellé, hátha jön valaki magunkféle a kiskocsival hogy elvigye MÉH-be. Vagy maga alá hogy fel ne fázzon, mert láttam a múltkor a Keletiben, hogy a hajléktalanok ilyen dobozokon alszanak.

Hát csak elmondom Szerkesztõ úr, de bizony én is kipróbáltam. Tudja akkoriban még piacoltam is és egyszer egész éjjel bevetés volt. Kóvályogva dobozoltam egész délután és akkor zárás után bejött a Tata (akkor még snájdig legény volt, a kocsmába se járt annyit). Mondta, hogy inkább pihenjek, majd õ rendet rak helyettem. Én meg néhány dobozzal megágyaztam a fõnök íróasztala alatt és bizony jól elaludtam. Hát arra ébredek, hogy a huncut Tata bizony odabújt mellém szexuálisan. Istenem, de finom volt! Ezt csak azért meséltem el, mert olyan szimpatikus nekem a Szerkesztõ úr, meg a KukaBúvár is. ??. A kupakhoz:

Ezek a kólások meg úgy csinálnak, mintha õk tojtak volna ide mindent. Pedig nem õk tojták. Sem a nyarakat, se az Óbuda szigetet, se a kupakot. Emlékszem Szerk. úr, hogy már úgy 20 éve is volt kupakos játék, Úgy hirdették, hogy "Gyûjtse a Márka-kupakot!", mert be kellett küldeni 50 kupakot és akit kisorsoltak az nyert egy Zsiguli autót meg ilyesmit Mondtam is akkor a Tatának, hogy gyûjtsük mi is. Mondta, hogy jó és azontúl azon a címen ment a kocsmába, hogy ott jó sok kupakot lehet beszerezni. A Márka az egy üdítõital volt, árultunk mi háromfélét is a nagyközértben (én a meggyeset szerettem), úgy is reklámozták hogy "Itt a Márka, itta már ma?". Betétes üvegben lehetett kapni, a kupak meg fémbõl volt - ma azt a megmaradt kevés kisüveget is kizárják a játékból.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy volt már az én idõmben is üdítõ, meg kupakos játék, csak a felhajtás nem volt ilyen nagy körötte. A gyártó nem ígérgetett hülyeséget, nem firkálta tele a kupakot páratlan számokkal meg félkabátokkal, hanem megmondta mit akar. Magyarul és érthetõen A reklám pedig nem tegezett, nem óbégatott és nem tömték vele tele az ember postaládát meg agyát. Tudja Szerk.úr a Tata kinevet, de én már sokszor félek ezektõl a fizetett kóladervisektõl akik üvöltöznek, hogy éértedd? meg röhögnek hogy nagyon jóóó. Meglátja az lesz a kimenet, hogy a végén még megverik azt, aki nem kólát böfög.