Bizonyára sok emberben felvetõdik a gondolat, mennyit szemetet termelõnk mindennapi életõnk során. Az viszont, hogy ez a mennyiség a szelektív hulladékgyûjtés szempontjából fontos négy fõ komponens (papír, szintetikus anyag, mûanyag, fém és szerves anyagok, bio) egymáshoz viszonyított mennyiségbeli aránya szempontjából hogyan oszlik el, vagyis, hogy mibõl mennyit termelõnk, keveseket foglalkoztat. A következõ kísérlet ennek kiderítésére vállalkozott.

Szelektálás a Kontyfa u-i iskolában, a Gyerekfesztiválon

Az arányok nagyságrendi mértékének megállapítása céljából egyszerõ kísérletet végeztem négytagú szõk családi környezetemben, mely több, egyenként 7 napig tartó méréssorozatból állt, 1997 február közepétõl négy héten keresztõl. Családunk négy tagú. A szõlõk 51-52 évesek, fizikusi diplomával rendelkeznek. A két fiúgyermek (22 és 20 éves) egyetemi, illetve fõiskolai hallgató. Az egy fõre esõ havi nettó jövedelem 35 ezer forint. A család életszínvonala átlagon felûlinek mondható, életvitelébõl a sok utazás, vásárlási szokásként a diszkontban történõ heti egyszeri nagybevásárlás emelhetõ ki. Környezetvédelmi tudatosságunk átlagon felûlinek mondható. A háztartás legfontosabb jellemzõi egy 70 nm-es, két és fél szobás, 5. emeleti, budai (nagyvárosi), 100 lakásos társasházbeli lakás. Extrém befolyásoló tényezõvel nem kell számolnunk a mérés ideje alatt nagy hulladéktermelõ tevékenység, esemény (csomagolóanyag, rendrakás-lomtalanítás) nem történt.

Szûleim, testvérem nem kis tiltakozása, ellenkezése közepette helyeztem el egy kartondobozokból eszkábált, feliratokkal ellátott speciális, négyrekeszes kukát. A szemétgyûjtés ezen módját még úgy ahogy sikerûlt elfogadtatnom, de a tejfölös dobozok, flakonok kidobás elõtti elmosogatásáról erõs ellenkezés hatására le kellett mondanom. Egy utólagos guberálás eredményeképp ez is megvalósulhatott volna. Így sajnos az egy héten át gyûlõ szemét nem elsõsorban helyfoglalása, hanem sokkalinkább szaga miatt veszített népszerûségébõl egy-egy mérésperiódus vége felé közeledve.

Tetra Brik-et egy Ausztriából hozott speciálisan erre a célra kifejlesztett gyûjtõbe raktam - mivel, ez egyik komponenshez sem tartozik - így kimaradt a mérési eredményekbõl. Továbbá, szárazelemeket sem szívesen dobok a fém- és egyéb hulladék közé.

De lássuk az eredményeket! A négy, egyenként egy hetes mérések átlaga alapján regisztrált összes hulladékmennyiség egy hétre vonatkoztatott tömegértéke 7.5 kg, térfogatértéke 87.8 liter volt. A papír, a mûanyag, a fém és a bio hulladék esetében 46%, 31%, 7% és 16% illetve 12%, 8%, 6% és 74% átlagos térfogati illetve tömeg arányokat állapítottam meg.

A térfogati arányok szempontjából fontosnak tartom, hogy a gyûjtés során egymásra dobált, tömörítetlen, laza szerkezetõ hulladék keletkezett minden komponens esetében. Egyik mérés során sem tapasztaltam egyik szemétfajta esetében sem 50%-os átlagtól való eltérés, tehát viszonylag egyenletesen szemeteltõnk. Egy-egy mérési periódus végén az egy hete elkõlönõlve rohadó szemetet egy fémlap segítségével összenyomtam, s így az eredeti térfogatértékek az elõbbi sorrendben 25-30, 30-35, 50-60 illetve 85-90%-ára zsugorodott a komponensenkénti szemétmennyiség. Továbbá megállapítottam, hogy a tömörítés során a térfogati arányok komponensenként az összhulladék mennyiségéhez viszonyítva a papír, a mûanyag, a fém és a bio esetében 28, 25, 12 és 35%-os értékekre változnak. Érdekes lenne a gyûjtés eredményeinek évszakos, esetleg havi bontása, elemzése, összehasonlítása, ehhez azonban valakinek folyamatosan kéne mérnie egész évben.

A kísérlet szomorú epizódja, hogy a gondosan szétválogatott szemét a ház közös kukájában újra egyesõlve várta sorsának jobbrafordulását.