Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjegyzések a Géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényjavaslathoz

Év: 
1997
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Gyõr, 1997.május Hulladék Munkaszövetség

1./ A törvény cimét javasoljuk az alábbiak szerint módosítani: Törvény a géntechnológi alkalmazásának szabályairól és a géntechnológiával módosított szervezetekrõl (Gtv) A Preambulumnak a Gtv. céljaként egyértelmûen az ember(iség) egészségének és a környezetnek (ökoszisztémáknak) védelmét kell megjelölnie.

2./ A Gtv. hatályát szélesebben szükséges megvonni és annak ki kell terjednie:

  • a géntechnológiai berendezéseket üzemeltetõkre ill. a géntechnológiával bármilyen formában foglalkozó szervezetekre (laboratóriumokra).
  • a "megváltozott szervezeteken" kívûl a "megváltoztatott" szervezet részeit tartalmazó, azok részeibõl álló vagy ilyenekbõl kinyert szervezetekre is.

3./ Egyértelmûbben szükséges szabályozni az emberi szervezetekkel (génanalízis, gépterápia) illetve állatokkal kapcsolatos tiltásokat ill korlátokat

4./ A külföldi géntörvényekhez igazodóan alapvetõen szükséges rögzíteni a Gtv. alapelveit (megelõzés (biztonság) elve - jövõ-orientáltság elve - fokozatosság elve - nyilvánosság elve - etikus magatartás elve).

5./ Az engedélyezési eljárásban szabályozni szükséges a géntechnológiai tevékenységek gyakorlójával szemben támasztott általános kötelezettségeket és felelõsségi szabályokat. Az engedélyezést környezeti hatásvizsgálat-kötelessé kell tenni, hatályában ki kell terjeszteni a "kisérleti módosításokra" és minden berendezésre, amely alkalmas zárt rendszerû géntechnológiákban való alkalmazásra.

6./ Szakmai és jogi szempontból egyaránt problémás a tervett GMSZ (géntechnológiai bizottság). Szûkkörû összetételébõl hiányzik a társadalmi érdekképviselet ill. aggályos, hogy a minisztériumi apparátusnak túlsúlyt biztosítanak a szakértelemmel (MTA által delegált tudósokkal) szemben. A bizottság és a hatóságok közötti jogkörmegosztás ("kötelezõ véleményezési" jogosultság) zavaros, eljárásjogi és felelõsségmegosztási szempontból egyaránt aggályos.

7./ A géntechnológiai hatósági eljárásokban -a teljes nyilvánosság biztosítása érdekében- kötelezõvé kell tenni az Áe. 13 § /2/ bek. alkalmazását (nyilvános közzététel, az általános ügyfélképesség biztosítása, közmeghallgatás).

8./ A Gtv-ben érvényesíteni kell az génmódosított élelmiszerek forgalombahozatalával, megjelölésével kapcsolatos EU 258/97 sz. direktíva elõírásait. A termék csomagolásán így -az elõírtakon felül- fel kell tüntetni: - az elõállító nevét, címét, - a módosított szervezet különleges tulajdonságait, - alkalmazásának pontos feltételeit-korlátait, - a raktározásra-kezelésre vonatkozó különleges elõírásokat - az esetleges rendkívüli eseménynél teendõ intézkedéseket.

Manipulált szervezetek
Manipulált szervezetek

9./ A Gtv. -a fentieken kívül- nem rendelkezik:

  • a géntechnológiai általános alkalmazhatósági követelményeirõl
  • a haváriatervrõl és az azzal kapcsolatos eljárási szabályokról
  • a jogutódlás kérdésérõl, tevékenység felhagyásakor teendõ intézkedésekrõl
  • a bírság kiszámításának módjáról, mértékérõl
  • az adatok védelmérõl illetve azok nyilvánosságáról - a Géntechnológiai Törzskönyvrõl - a társadalmi szervezetek bevonásáról, ügyfélképességérõl
  • az engedélyesek felelõsségi szabályairól (termékfelelõsség, a veszélyeztetés szankcionálása, felelõsség a környezetben okozott károkért)
  • a Gtv. elõírásainak megsértésével kapcsolatos szabálysértési- ill. büntetõjogi felelõsségrõl

Még egy alapvetõ megjegyzés: Az osztrák illetve német Gtv. az egyes géntechnológával kapcsolatos tevékenységeket - veszélyességüktõl függõen- 4 biztonsági osztályba sorolja, és különbséget tesz a kis- és nagyüzemi felhasználás között. Ellentétben a magyar -fenti differenciálást mellõzõ- megoldással az összes bejelentési-engedélyezési-ellenõrzési-katasztrófaelhárítási-bírságolási stb. eljárás ezekhez a kategóriákhoz igazodóan szabályozza.