Hulladéklerakás

A rendszerváltást követõ 4 évben második legnépesebb városunk, Debrecen önkormányzati testületének Környezetvédelmi Bizottságában Gyarmathy István elnökölt (jelenleg a........). Nem kis részben az õ áldozatos munkájának köszönhetõen, a környezetvédelem szinte minden területén óriási eredményeket tudott felmutatni a város. Ebben az idõszakban sikerült majd' minden évben egy viszonylag nagyobb összeget (30-50 millió Ft) kicsikarni a testülettõl Környezetvédelmi Alapként a város környezeti gondjainak enyhítésére. Ennek is köszönhetõ, hogy a városba került a Ganz-Hunslet egyik új típusú villamosa, megindult az autóbuszok egy részének földgáz üzemre való átállítása, megkezdõdött egy levegõminõség-ellenõrzõ rendszer kiépítése, megépült egy nagyteljesítményû szennyvíztisztító telep, kisebb-nagyobb területek kerültek helyi védelem alá. És ez még nem minden: az említett idõszakban hulladékügyben is sikerült áttörést elérni! A történetnek tanulságai is vannak, melyek közül a legnagyobb az, hogy egyetlen meghatározó személyiség jelenléte milyen eredményeket hozhat, eltûnése pedig milyen hamar taszíthat újra a szürkeségbe egy egész várost.

Magyarországon több városban probálkoztak a szelektív hulladékgyûjtéssel vagy önerõbõl vagy pályázati pénzek segítségével, a nyugati rendszereket másolva. Útközben derült ki, hogy nincs hova tovább lépni, ugyanis Magyarországon a feldolgozás, újrahasznosítás feltételei hiányoznak. Közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik Gödöllõ városa is, ahol 1993-ban körülbelül 10 ezer lakost közvetlenül érintõ szelektív hulladékgyûjtési kísérletet indítottak el a PHARE program keretében.

A mûanyag Pepsi palackok, melyeket az elõírások szerint újra kellene hasznosítani, Indiában kerülnek lerakásra, ahol kockázatos körülmények között kezelik õket. Az ilyen eljárások ellenkeznek a Bázeli Egyezménnyel, mely a hulladékok nemzetközi kereskedelmét szabályozza.

A papíriparban körülbelül 300 féle vegyszert használnak fel. Ez szolgáltatta az alapot arra hogy a Greenpeace ezt az iparágat "a vegyipar szemetesvödrének" nevezze el. Meglepõ módon a problémák a "recycling" papírnál jelentkeznek.

A hír: az alsóausztriai tartományi hivatal úgy döntött, hogy nem engedélyezi a Wohlfsthal-Berg térségében tervezett földalatti veszélyeshulladék lerakó megépítését. A helyszín az osztrák-szlovák-magyar "háromszögben" található, szemben Pozsonnyal, tizenvalahány km-re a magyar határtól. Egy osztrák vállalkozó cég szerint ez egy "optimális" adottságú terület a kb. 20 ezer tonna/év kapacitásúra tervezett lerakó kiépitéséhez.

„A tárca elsődleges feladatának tekinti a hulladékos ügyeket" - mondta Persányi miniszter úr a HuMuSz konferenciáján, amelynek címe Az a kincs, ami nincs volt. A hulladékmegelőzés volt a téma (ld. összeállításunkat a itt), amelynek fontosságát miniszter úr elismerte, sőt kijelentette, hogy hulladékforradalom zajlik a tárcánál.

A Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont meghirdeti a Balogh János Országos Környezet-és Egészségvédelmi Csapatversenyt a 12-14 éves korosztály számára

Június 21-22-én, a legnagyobb kánikulában körbeautóztuk Szlovákiát néhány szeméttelepért. A kívülálló talán így írta volna le megpróbáltatásainkat, de mi úgy éreztük, nagyon hasznosan ­töltjük az idõt. Demeter Zoli, a miskolci Zöld Akció Egyesület elnöke a Föld Barátai kassai szervezetével közösen szervezte az utat, amely a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósulhatott meg. Az észak-magyarországi civil szervezetek képviselõi és a kassaiak Magyarországon is folytatták útjukat, de mi most maradjunk Szlovákiában.