Hírek téma szerint
Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.
Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.
A glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. A kutatók egy újrahasznosító üzemben vizsgálták a műanyag tisztítására használt vizet.
Az eddig vizsgált baktériumoknak kb. 30 Celsius fokos hőmérséklet kellett egyes műanyagfélék lebontásához. Egy most azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is – mely akár áttörést is hozhat a műanyagok újrahasznosításában.
Az egész EU-ra kiterjedő „javítási jogról” szóló törvény hamarosan megkönnyítheti az elektronikai eszközök javítását a cseréjük helyett. Ausztriában már eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, az osztrák kormány az okostelefonok, laptopok, kávéfőzők és mosogatógépek javítási költségének felét állja.
Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.
Új fenntarthatósági díj és nyilvános pályázat hívja fel a figyelmet a termőtalajok hasznos lakói, a földigiliszták nélkülözhetetlen munkájára, pótolhatatlan szerepükre. A Nova Agricultura díj aktuális mezőgazdasági és talajökológiai kihívásra irányítja rá a figyelmet, amivel az alapító, a Kwizda Agro Hungary elismeri és jutalmazza azokat, akik tevékenységükkel a kihívások megoldására és a társadalom edukációjára törekszenek.
Az idei pályázat összdíjazása több mint kétmillió forint, szakemberek és a téma iránt érdeklődők is indulhatnak a különböző kategóriákban, a pályamunkákat pedig neves zsűri bírálja el.
Az idei Fenntarthatósági Témahét eseményeihez kapcsolódóan megrendezett Országos Szemléletformálási Konferencia szervezői ezzel a szlogennel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban a környezeti nevelés terén is lépésváltásra van szükség.
A zene napjainkra szinte teljesen egybefonódott életünkkel, sokan elképzelni sem tudnák nélküle mindennapjaikat. És mi tagadás, sokszor tényleg meg tudja adni azt a pluszt, ami átlendít minket a hétköznapok fáradalmain, legyen szó tanulásról, munkáról vagy az otthoni teendőkről. A zenéléshez pedig már az őskortól kezdve hangszereket is használtak, amelyek akkor még fából, kőből és egyéb, természetben is fellelhető anyagokból készültek. Milyen anyagokból készültek régen a hangszerek, és miből épülnek fel manapság? Milyen a hatásuk a környezetre, és mit tehetünk e hatás mérsékléséért?
A műanyagszennyezés új formájára bukkantak kínai kutatók egy az Environmental Science and Technology folyóiratban áprilisban közzétett tanulmány szerint: egy kínai édesvízű patak partján olyan köveket fedeztek fel, amelyeket vékony rétegben borított a műanyagszemét, és apró részei ráadásul elkezdtek kémiailag kötődni a kövekhez – írta szerdán a Nature.
Március végén megrendezésre került a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című zárókonferencia. A konferencián bemutatásra került a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia, ami az OECD munkatársainak közreműködésével készült el.
Ételkiszállításhoz használható visszaváltható tárolóedény-megosztó rendszert fejleszt egy magyar cég
Ételkiszállításhoz használható, visszaváltható, “közösségi edénymegosztó rendszer” kifejlesztéséhez nyert 136,06 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást a nagykanizsai Pannon Mechanika Kft. – közölte a társaság az MTI-vel.
Az elektromos hulladék minimalizálására törekszik Ausztria: nagy sikere van az egy éve indított kezdeményezésnek, amely arra ösztönzi a lakosságot, hogy lecserélés helyett javíttassák meg elromlott elektronikai cikkeiket. Eddig 250 ezer mobiltelefont javítottak meg.
Abban egyre jobbak a magyarok, hogy a tejes- és gyümölcsleves kartonokat, valamint az üdítős műanyagflakonokat a szelektívbe dobják, de van egy csomó olyan hulladék, ami elbizonytalanítja a környezettudatos embereket: vajon hova valók? A Coloré segít válogatni!
A hulladéktermelő gazdálkodó szervezeteknek és intézményeknek április 30-ig kell regisztrálni a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vállalati portálján az elektronikus ügyintézési felületen – tudatta a társaság az MTI-vel múlt hét kedden.
Több mint 2300 tonna háztartási hulladékot kell egyszeri alkalommal elszállítani a következő napokban a romániai Marosvásárhelyről, miután két hete nincs szolgáltató, amely naponta összegyűjtené a háztartási szemetet – közölte az erdélyi város polgármesteri hivatala.
Minden iparágban és a háztartásokban is rengeteg hulladék keletkezik, ezek nagy része a szeméttelepeken végzi. Pedig azzal tehetnénk a legtöbbet egy élhetőbb környezetért, ha megelőznénk a hulladékok keletkezését.
2023. július 1-jével új hulladékgazdálkodási rendszer fog életbe lépni, melyben a magyarországi települési hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja végezni.
A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.
Idén a Víz Világnapjának fő témája, hogy felhívja a figyelmet a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldására és az ezzel kapcsolatos lépések felgyorsításának fontosságára. Ennek apropójából cikkünkben beszámolunk a közelmúlt egyik jó híréről: másfél évtizedes tárgyalássorozat után történelmi megállapodás született az ENSZ-ben a világ óceánjainak védelméről. A tagállamok végre véget vethetnek az élővilágot veszélyeztető tevékenységeknek: céljuk 2030-ig a nyílt tengerek 30 százalékát védelem alá helyezni.
Dicsőség a sulinak és az ovinak - segítség a Földnek
Fenntarthatósági pályázatot hirdet az E.ON iskolai és óvodai közösségeknek - összesen 25 millió forintot osztanak szét a nyertesek között
Egy friss kutatás szerint a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebb hatással vannak a nagyvárosokban tapasztalt vízhiányos időszakok kialakulására, mint a klímaváltozás, vagy a népesség növekedése – írja az Euronews.
Idén, március 18-án ünnepeljük ötödik alkalommal az újrahasznosítás világnapját. Ez a nap a helyes hulladékgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmünket különböző környezettudatossági rendezvények keretein belül, és a háztartási hulladékok szelektív gyűjtését népszerűsíti. Mivel azonban az újrahasznosított anyagok védelmét és értékét is hivatott népszerűsíteni, ezért egy olyan felmérést szeretnénk bemutatni nektek, amely során a kutatók a műanyagipar fenntartható működésének, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési lehetőségeit vizsgálták.