Népszerűbb a szelektív hulladékgyűjtés, mint a zöld termékek vásárlása

Nők és idősek

Huszonnyolc országban 22 ezer embert kérdeztek meg a Synovate kutatói, hogy feltárják, az egyes régiókban mely ökotudatos szokások a legerősebbek. Felmérésük során a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a környezetbarát termékek és az organikus élelmiszerek vásárlására kérdeztek rá. Adataik szerint világszerte a nők minden kategóriában felülmúlják a férfiakat az érintett kérdésekben, korosztályi bontásban pedig az 56 és 65 év közöttiek azok, akik a szelektálásban és a környezetbarát termékek vásárlásában az élen járnak. A 46-55 éves fogyasztók körében a legnépszerűbbek az organikus élelmiszerek, míg a 16-25 éves fiatalok minden kategóriában alulmaradnak idősebb polgártársaikkal szemben.

Szelektálás

A felmérés során vizsgált országok közül a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében Kanada, Dél-Korea és Spanyolország áll az élen. A lekérdezést megelőző héten a kanadai válaszadók 88, a koreaiak 86, a spanyolok 84 százaléka válogatta szét a hulladékot, és helyezte el a megfelelő jelzésű gyűjtőedénybe. Belgium, Olaszország és Nagy-Britannia lakói szintén nagy arányban követik ezt az alapvető magatartás: esetükben szintén tízből közel nyolcan szelektálnak. Nagyon gyengén teljesít viszont a válogatott hulladékgyűjtés tekintetében Indonézia, Oroszország és Egyiptom. A három államban 15 százalék alatti a szelektív gyűjtést alkalmazók aránya.

A Synovate kutatói szerint az egyes nemzeti adatoknak jól körülhatárolható okai vannak. Kanada kiváló teljesítményét például az erős állami és kormányzati beavatkozásnak köszönheti: jól átgondolt stratégiával a kanadai városokban mindenki szelektív hulladéktárolót kapott, amivel a közterület fenntartóktól a hulladékkezelés feladata átkerült a lakosok feladatkörébe. Oroszország esetében a Szovjetunió széthullását és a fogyasztói társadalom megerősödését követően esett vissza a környezettudatosság, bár újabban már vannak erőfeszítések az ökotudatos attitűd fejlesztésére. Ami Indonéziát illeti, a Synovate kutatói úgy vélik, az ország olyan súlyos belpolitikai problémákkal néz szembe, mint a korrupció vagy a környezeti katasztrófák utóhatása, amelyek mellett sajnálatos módon eltörpül a környezettudatos fogyasztói magatartás kérdése.

Vásárlás

Dánia mind a zöld termékek, mind az organikus élelmiszerek fogyasztása tekintetében élen jár. A dánok a kutatást megelőző héten 59 százalékos arányban vásároltak környezetbarát cikkeket, és 69 százalékos arányban kerestek organikus élelmiszereket az üzletek polcain.

Környezetbarát termékek megvásárlása tekintetében Svédország is jól teljesít: 52 százalékos arányban vettek ilyennek minősített terméket a helyiek. A kérdésben a legrosszabb mutatókkal Kína (9%) és Szerbia (8%) rendelkezik. Az organikus élelmiszerek fogyasztásában az Egyesült Arab Emírségek, Mexikó és Németország is viszonylag erős, Japánban azonban csak a fogyasztók 10, Indonéziában alig 3 százaléka vásárol a környezeti szempontok szem előtt tartásával előállított ennivalót.

A szakértők szerint a skandináv régióban a zöld termékek elérhetőségének, és a termékek előállítási helyére, összetevőire irányuló fogyasztói tudatosságnak köszönhetőek ezek az adatok. Ezzel szemben Japánban például az organikus élelmiszerek kevéssé elérhetők, ráadásul drágák is, így a potenciális ökotudatos vásárlóknak nehezebb dolguk van.

Külső tényezőkőn is múlik az ökotudatosság

Érdekes módon a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a környezetbarát termékek és az organikus élelmiszerek vásárlása nem függ össze egymással: képviselhet valaki az egyik tekintetében zöld szemléletet, de ez nem jelenti azt, hogy a másik két tekintetben is hasonlóan cselekszik. A Synovate szerint a korreláció sok ország tekintetében az elérhetőségen múlik: Németországban például sokan vásárolnak zöld termékeket, ám a jól kiépített szelektív hulladékgyűjtési rendszer hiánya miatt itt lemaradás mérhető. A szakértők szerint az ilyen ellentétek kiegyenlítésében nagy szerepe lenne a kormányzati szerveknek, amelyek jól irányzott környezeti programokkal tehetnének azért, hogy a mindennapok mind több szintjén élhessenek ökotudatosan az állampolgárok.

Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevele