Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Inert csiki-csuki

  • 2009. február 21.
  • humusz
Az évi 3 millió tonna építési-bontási hulladék hasznosítási feltételeinek megteremtése mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból fontos. A nyolc éve megszületett Országos Hulladékgazdálkodási Terv 50 %-os hasznosítási arányt írt elõ 2008-ra, de még a harminc %-os arányt is alig sikerült meghaladni.

 

Az ország területén keletkező évi három millió tonnányi építési-bontási hulladék hasznosítási feltételeinek megteremtése mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból fontos feladat. A nyolc évvel ezelőtt megszületett Országos Hulladékgazdálkodási Terv ötven százalékos hasznosítási arányt írt elő 2008-ra, de a rendelkezésre álló becslések alapján ez idáig, még a harminc százalékos arányt is alig sikerült meghaladni. Az uniós előírások 2020-ig, az inert-hulladékok újrahasznosítási arányát hetven százalékban határozzák meg – fogalmazott Bencsik János országgyűlési képviselő.

A képviselő az újrahasznosítási arányok növelhetősége érdekében írásbeli kérdést intézett Szabó Imréhez, a környezetvédelmi tárca vezetőjéhez. A miniszteri válasz leszögezi: „a környezetvédelem oldaláról eltökélt szándék az építési és bontási hulladékok célszerű kezelésének elősegítése, a hasznosítás ösztönzése a lerakással szemben.” A válaszból az is kiderül, hogy a tárca már megkezdte a vonatkozó miniszteri rendeletet felváltó kormányrendelet-tervezet kidolgozását. „Az új jogszabály célja az építési és bontási hulladékok ellenőrizhetősége, nyomon követhetősége mellett a hasznosítás hatékonyabb elősegítése.” – fogalmazott a szakminiszter.

Ennek első lépése a termékké nyilvánítás feltételrendszerének megteremtése. Ezzel kapcsolatosan viszont aggodalomra ad okot a szaktárca felelősséget áthárító magatartása – mondja Bencsik János -, amely az építésügyre, nevezetesen a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumra kívánja rátestálni a probléma kezelését. A miniszteri válaszban a következő szerepel: „Egyetértek a szándékkal, hogy fel kell gyorsítani a szabványok és egyéb szabályozók, gazdasági eszközök kidolgozását, amiért elsősorban az építésügy a felelős, a környezetvédelmi tárca hajlandó további támogatást nyújtani ehhez.”

Bencsik János szerint a probléma kezelése feletti gesztorságot továbbra is a környezetvédelmi tárcának kell vállalnia – hiszen alapvetően környezetvédelmi kérdésről van szó -, természetesen az építésügy köztisztviselőinek bevonása mellett. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt év őszén a KSZGYSZ keretében megalakult az Építési-bontási Hulladék Munkacsoport, amely vállalja a szakterület szereplőivel való rendszeres konzultációt, melynek során javító szándékú javaslatokat kíván megfogalmazni a jogalkotók számára. A környezetvédelmi tárcának ki kell használnia azt, hogy az érintett szakmai szervezetek egységesen felsorakoztak az új szabályozás létrejötte érdekében, és fel kell vállalnia a probléma kezelését elősegítő jogalkotási folyamat tárcaközi koordinációját – fogalmazott Bencsik János.

 

Forrás: Greenfo