Hulladékégetők finanszírozása Közép- és Kelet-Európában

  • 2017. február 06.
  • Csilla

Az Európai Bizottság legújabb közleménye a hulladékból előállított energia körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban egyértelmű jelként kell szolgáljon a Közép- és Kelet-európai kormányzatok számára, hogy az uniós hulladékkezelésben a megelőzés és az újrafeldolgozás egyértelmű elsőbbséget élvez az égetéssel szemben.

A Kohéziós Alap (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a 2014-2020 tervezési időszakban mintegy 5.4 milliárd Eurós támogatást biztosít Közép- és Kelet-európai országok számára, hulladékkezelési rendszereik fejlesztésére. A partnerségi megállapodás aláírása a Bizottság és a kormányzatok között még az új Körforgásos Gazdasági csomag elfogadása elött megtörtént és új, haladóbb prioritásrendszert fogalmazott meg a tagországok hulladékkezelésében.

Bár a partnerségi megállapodás kiemeli, hogy a kohéziós politikán belül nyújtott anyagi támogatás mindenekelött szelektív hulladékgyűjtésre és újrafeldolgozási rendszerek fejlesztésére fordítandó, ugyanakkor teret enged a rendelkezésre álló pénz több mint 50%-nak “hőkezelési, égetési eljárásokat” alkalmazó felhasználására is. Ennek eredményeképp Közép- és Kelet-európai hatóságok több, mint 80 hulladékégető (melyek együttes kapacitása több, mint 5.42 millió tonna per év), és közel 40 mechanikai bilógiai hulladékkezelési létesítmény (MBH, együttes teljesítményük több, mint 3.29 millió tonna/év) építését tervezik. Ezek a beruházások felemészthetik az elérhető támogatások nagy részét és lelassítják vagy akár évekre lehetetlenné tehetik a fejlettebb hulladkcsökkentési- és újrafeldolgozási rendszerek kivitelezését.

 

hulladékégető


A válogatatlan lakossági hulladékon alapuló mechanikai biológiai létesítményekbe, égetőkre és egyéb, csak fél-innovatív technikákra fordított nagy volumenű beruházások hosszútávon fenntartják és konzerválják a vegyes hulladékgyűjtést és az alacsony újrafeldolgozási arányt. Ezen a területen pedig nincs igazi különbség a Közép- Kelet-európai országok között, melyekben az átlag újrafeldolgozási arány 18%, a komposztálási arány pedig 5%. Egyedüli kívételt Szlovénia képez, ahol a nulla hulladék technikák széleskörű alkalmazásának köszönhetően jelentős előrelépés történt, és az újrafeldolgozás 49%, míg a komposztálási arány 12%-ot ért el.

A legtöbb Közép- Kelet-európai országban a meglévő égetőkapacitás igen alacsony vagy nulla, mely tény nagyszerű lehetőséget biztosít az olyan olcsóbb, ugyanakkor az egészségre, társadalomra és környzetre egyaránt kevésbé veszélyes eljárásokba való beruházásra, melyek a megelőzésre, újrahasználatra, szelektív begyűjtésre és újrafeldolgozásra fókuszálnak. Ezen rendszerekkel szemben az is elvárás ugyanakkor, hogy rugalmasak legyenek és ezáltal képessé váljanak arra, hogy megbírkózzanak az újrafeldolgozandó anyagok jövőbeli várható mennyiségi növekedésével, mely egyértelműen következik majd a Körforgásos Gazdaság Csomag által kitűzött magasabb újrahasznosítási célokból.

A fent említett lehetőséget egy új közleményben az Európai Bizottság is elismerte:

“A közfinanszírozásnak kerülnie kell azt is, hogy kapacitásfelesleget generáljon olyan nem újrahasznosító hulladékkezelési eljárások esetében, amilyen az égetés. Ezért fontos szem elött tartani, hogy a szelektív gyűjtési kötelezettségek és az ambiciózusabb uniós újrafeldolgozási célkitűzések elérése érdekében csökkenteni kell a vegyes hulladék nyersanyagként való alkalmazását az energiaelőállításban. Mindezen okok miatt javasolt, hogy a tagállamok fokozatosan vonják ki az állami támogatásokat ebből a szektorból."

valamint

[...] “Új, a vegyes hulladék kezelését égetéssel vagy egyéb mechanikai biológiai eljárással megvalósító üzem csak abban a korlátozott és jól indokolt esetben kaphat támogatást, ha nem áll fenn túlkapacitás veszélye, és amennyiben a hulladékhierarchia célkitűzései teljes mértékben megvalósulnak.”

Ezért az aláíró szervezetek felszólítják a Közel- Kelet-európai kormányokat, az érintett európai intézményeket, az Európai Befektetési bankot, valamint a JASPERS-t, hogy közpénzből ne támogassanak és finanszírozzanak hulladéketőket és egyéb MBH létesítmények építését szolgáló projekteket, hanem ehelyett fektessenek megelőzésbe, szelektív gyűjtésbe és újrafeldolgozásba, vagyis olyan rendszerekbe, melyek összefüggnek a körforgásos gazdaság prioritásaival és céljaival.

Szintén uniós forrásból tervezik megépíteni Budapest második hulladékégetőjét.

 

A nyilatkozatot aláíró szervezetek:

civilek a hulladékégetés ellen

Fordította: Patonay Kata

 

Új hozzászólás