Hol jelenthető be az illegálisan elhelyezett hulladék?

 A „szennyező fizet” elve szerint a hulladékot termelő,a hulladék birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért és a hulladékgazdálkodás költségeinek a megfizetéséért.

Egy adott ingatlanon elhelyezett hulladék kezeléséért, szállításáért az felel, akié a hulladék, vagy akinek a birtokába került. Magyarán, ha sikerül azonosítani pl. a hulladékból, hogy kihez tartozhat, akkor őt lehet felelősségre vonni (mint hulladéktulajdonost), viszont ha nem, akkor bizony az ingatlan használójára (általában tulajdonosára vagy bérlőjére) hárul a felelősség, hiszen ő vált a hulladék birtokosává, amikor bedobták a kertjébe a hulladékot.

 

Hulladékgazdálkodási ügyekben eljáró hatoságok

  • Az elmúlt években az illegálisan lerakott hulladékok problémája a szabályozó oldalán is változásokat eredményezett, 2021. március 16. napján lépett hatályba a 124/2021. (III. 12.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről („Korm. Rendelet”), melynek 1. § (1) a) pontja a települési jegyzőtől főszabályként a vármegyei kormányhivatalokhoz helyezte át a jogellenesen elhelyezett hulladék ügyében a hatósági eljárásokat.
  • A vármegyei kormányhivatalok felett a minisztériumi hulladékgazdálkodási hatóság gyakorol szakmai irányítást, mely hatóság szerepét jelenleg az energiaügyi miniszter tölti be. A Korm. Rendelet 1. § (3) bekezdése alapján egyes jogszabályban meghatározott esetekben a Pest Vármegyei Kormányhivatal országos illetékességű hulladékgazdálkodási hatóságként jár el.
  • A fentiek értelmében tehát főszabályként a vármegyei kormányhivatalok járnak el a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárásban valamint a hulladékgazdálkodási hatósági ügyek lefolytatásában, ideértve az illegálisan elhagyott vagy elhelyezett hulladékok felszámolásának ügyében indított eljárásokat is.

 

Hulladékgazdálkodás terén alkalmazandó jogszabályok

  • Magyarországon a hulladékgazdálkodás körébe tartozó legfontosabb tárgyköröket általános igénnyel jelenleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény („Ht.”) szabályozza, ideértve a szemetelésre vonatkozó általános szabályokat is, melyet a Ht. VII. Fejezete tartalmaz, a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályok címmel.
  • A Ht. rendelkezéseire vonatkozó részletszabályokat jellemzően kormányrendeletek tartalmazzák. Külön kormányrendelet vonatkozik a hulladékgazdálkodási bírság mértékére és megállapítására (271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet), de a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásáról és hatósági engedélyezéséről is külön jogszabály rendelkezik (439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet).
  • Külön megjegyezzük, hogy az elmúlt évek jogszabályváltozásai során nem csak a közigazgatási jog, hanem a büntetőjog terén is jelentősen módosultak a szabályok. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2021. március 1. napjától hatályos 248. § (2) b) pontja alapján aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen jelentős mennyiségű hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
  • A módosítás azért tekinthető jelentősnek, mert a büntethetőség a hivatkozott szabály alapján már nem függ attól, hogy a jogellenesen elhelyezett hulladék veszélyes hulladék-e, ellenben annak mennyisége a meghatározó.

 

Arra vonatkozóan információnk, hogy mely településen milyen mértékben számít rutingyakorlatnak a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása, jelenleg nincs információnk. Általánosságban az kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentősen szigorodtak az illegális hulladéklerakásra vonatkozó szankciós szabályok.

A jogszabályi környezet szigorításán túl megemlítendőek még az olyan ösztönző eszközök, mint a HulladékRadar nevű applikáció, melynek segítségével bejelentést lehet tenni a hulladékgazdálkodási hatóság felé amennyiben illegálisan elhelyezett hulladékot fedezünk fel, mely bejelentés alapján a hatóság megindíthatja a vonatkozó eljárást.

Illetve a Hulladékvadász hírportálján lehet még bejelentést tenni.