Le Francia Hetek, már magában is, eleve. Megkóstolni nem is kell, könnyen elképzelhető, mit jelent mekiéknek a franciaság: valószínűleg annyit, hogy dömizsonban mérik a gépikólát. Mindehhez a frenetikus alapötlethez illő tálcaalátétek készülnek, hogy evés közben az olvasó valami visszataszítóval egészítse ki a fílingmenüt. Az egyik azt mondja el, mennyire hülyének tekinti és megveti a vásárlót, aki már ki is fizette a junkfoodját. A másik viszont azt ismeri be, mennyire hülye a reklámanyag készítője.

Lássuk a Flörtölési tanácsadás című brosúrát. Férfiaknak hat, a nőknek csak öt tanáccsal szolgál, mert a nők eggyel butábbak; a nemeket markáns billog jelöli. Egészen valószínű, hogy a nőknek szánt javaslatokat benzinagyú motorosbandák őrizetében kísérték a nyomdába, hiszen ha csak egyetlen intelligensebb nő is megpillantja, akkor élete árán is megsemmisíti a terveket. Lányoknak ugyanis a McDonald's a következőket ajánlja:

- Beszélj minél kevesebbet, így jobbak az esélyeid! - Ha jó a hardvered, gyengébb szoftver is megteszi (figyeljük meg az Orwellnél is felbukkanó ostobaságkultuszt) - A nagy has csak akkor nem ciki, ha terhes vagy - ez pedig talán enyhítésül van itt, nehogy azt higgyük, hogy az M-birodalom a totális elhülyítésen túl ki is akarja pusztítani az emberiséget.

A másik szalvéta a Le francia klisé címet viseli, és ennek megfelelően sablonszerűen vezeti végig az addigra már formattált agyú vendéget a francia kultúrán. A címszavak a következők: Le champagne, Le guillotine (ez spec nőnemű a franciában, de mint már észleltük, semmi köze hozzá egyébként se), Le zsötem (anyád!), Le camembert, Le divat, Le eiffel torony és Le csiga. Egy bigmeknyi francia műveltségünk már van is, ha elolvassuk a szócikkeket, de azért nem árt utána valami rendeset is bekapni. Főleg hogy a reklámstúdió nagyeszű sündisznócskái valami sokkal érdekesebb elfoglaltságot találtak, mint az anyag ellenőrzése, hiszen a McDonald's szerint XIV. Lajost, a Napkirályt végezték ki a nyaktilóval 1793-ban. A történelem ezzel szemben bizonyos XVI. Lajosról tud.

Viszont a mekikaja sokkal finomabb, mint a valóság. Meg aztán a tengerentúlról annyira mindegy az, hogy ksziv vagy kszvi lajos, menjenek ezek az európaiak az anyjukba. Igaz, a tányértalpú szexizmus után semmi csodálkoznivaló nincsen ezen: azt is felvállalta, jóváhagyta és megcsinálta valamelyik nagytudású szakember, és a cég népszerűsítésére megfelelőnek találta. Lehet, arra jöttek rá, hogy általában a férfi fizet, s így már végre állatszámba vehetők a nőnemű vendégek, de az sem kizárt, hogy mindezzel a vaskos, mulya és műveletlen hangulattal a provokáció, a témává válás a céljuk. Ha így volna, akkor sürgősen más irányt kell keresni, nehogy a "kussolj bébi" és a megtévesztő információk közlése után lassan megjelenjenek a marketingcélú robbantásos merényletek, és a kreatív urak kiirtsák a piacot.