3,3 tonna elektrohulladék: ez olyan, mintha élete során 160-szor cserélne egy ember mobiltelefont. Ha összeadjuk a teljes brit népességre vonatkozóan, akkor ez évente a HMS Belfast anyahajó tömegének 81-szeresét (939.000 tonna) jelenti, a teljes európai lakosságra vetítve pedig évente a Tower híd 590-szerese (6.500.000 tonna) jön ki. Megdöbbentő számok. Weeeman nemcsak tömegében, de összetételében is hűen tükrözi a fogyasztási szokásokat: 69%-ban nagyobb háztartási gépekből áll (hűtő, mosógép, fagyasztó, stb.), 13%-ban luxuscikkekből (TV, videó, DVD), 8%-ban háztartási kisgépekből (kenyérpirító, mikrosütő és társaik), 7%-ban számítástechnikai eszközökből, 2%-ban kisgépekből (fúrógép, csiszológép, stb.) illetve a maradék 1% az egyéb eszközök (pl. elektronikus játékok vagy sporteszközök). A számok már így is elég megdöbbentőek, de ha belegondolunk, hogy a tendeciák merre mutatnak, akkor az jön ki, hogy egy 2003-ban született, 2080-ig élő átlagos brit állampolgár élete során már 8 tonnányi elektronikus hulladékot fog termelni. Ezek szerint Weeeman a jelenlegi tendenciák szerint még jócskán serdülőkorban van, hiszen ha ez a növekedési ütem marad, akkor több, mint kétszeresére fog nőni.
Weeeman tehát fogyókúrára szorul, de mit lehet tenni? Több szinten is lehet lépni az ügy érdekében: magánemberként, cégeknek és az oktatásban. Magánemberként érdemes elgondolkodni azon, hogy a háztartásban valóban szükség van-e annyi elektronikai készülékre? És azokat valóban kell-e évente/kétévente cserélni? Egy új készülék vásárlása előtt mindig alaposan meg kell fontolni a következő dolgoakt:
• Valóban kell az a termék? Ha igen, akkor valóben meg kell venni, vagy esetleg lehet-e kölcsönözni?
• Nem lehet a régit megjavíttani?
• Ha a régit nem is lehet megjavítani, de esetleg lehet-e még valamire használni?
Cégként az EU WEEE és RoHS (Restriction on the Use of Certain Hazardous Substances - bizonyos veszélyes anyagok használatának korlátozása) direktíváit kellene szem előtt tartani. Ezek a direktívák előírják, hogy a cégek felelősek a termékeikért annak teljes élete során, így hulladékká válása után is. Természetesen a cégek ezt maguktól nem szeretnék vállalni, de pl. Nagy-Britanniában 2006 januárjától ezeket a gyártói felelősséget törvénybe iktatják.
Az oktatásban fel kell hívni a gyerekek figyelmét a jelenlegi tendenciákra és felelős(ebb)en gondolkodó felnőttekké kellene nevelni őket. Ha a következő nemzedékek megértenék, hogy nem kell minden fél évben új mobilt venni, hogy az életben vannak nem anyagi jellegű értékek is, akkor talán sikerülhet Weeeman növekedését leállítani, vagy esetleg megfordítani is.



További érdekességek, adatok Weeeman-ről és az EU WEEE és RoHS direktívái megtalálhatók a www.weeeman.org honlapon.