Az elõzõ kormányban a vezetõ párt magasan jegyzett politikusa, mi több egyik frontembere, PR-bohóca volt a környezetvédelmi miniszter, aki panyókára vetett öltönyben, mezítláb állt a Dunában, halászlét rotyogtatott, vodkát vegyítgetett, stb. Így vagy úgy állandóan szem elõtt volt, és a maga módján szem elõtt tartotta a környezetvédelem ügyét is. Sokat bíráltuk tevékenységét, hiszen eléggé ellentmondásosra sikerült több hulladékgazdálkodási intézkedése, de mára oda jutottunk, hogy még azok az idõk is jobbak voltak.

A mostani kormány és a kisebbik kormányzó párt nímandja lett a környezetvédelmi miniszter, akinek a nevét még soha nem hallottuk ebben a szakmában. Lehet, hogy jó szakember a maga területén (nem tudjuk, hogy az-e), lehet hogy jól beszél nyelveket (nem tudjuk, hogy jól beszél-e), de miniszterként szakmailag még nem mutatott fel semmit. Paranoiásan politizál, a szó legrosszabb értelmében. Ismertsége a legalacsonyabb a miniszterek között, pártján belül nincs semmilyen pozíciója, a kormányban semmi szava és érdekérvényesítõ ereje nincs.

És a miniszterelnöknek ez így jó. Orbán közvetlen közelében nincs senki, aki a környezeti válságot legalább alapfokon figyelembe venné, és aki felismerné, hogy a pusztán gazdasági növekedésre alapozott gazdaságpolitika további környezetrombolást idéz elõ. Direkt jó, hogy a kormányon belül nincs erõs (semmilyen) képviselete a környezetvédelemnek, nincs, aki vastag milliárdokért hangoskodna ágazata megerõsítéséért, de legalábbis elemi túléléséért. Nincs aki veszekedjen a pénzügyi és gazdasági tárcával olyan költségvetési tételekért, amelyekkel hosszú távra meg lehetne alapozni egy egészséges és fenntartható életvitelt ebben az országban.

Torgyán Józsefnek is jó így. Így ezt a tárcát is irányíthatja a háttérbõl. Elmegy minisztere helyett környezetvédelmi beruházások megnyitójára, alapkõletételére (fehér öltönyben), hogy újabb médiaperceket szerezhessen. "Az Orbán-kormányban a környezetvédelmi tárca lényegében arra szolgál, hogy onnan Torgyán doktor átszipkázhassa a pénzt és a szakembereket a maga telhetetlen zsákú csúcsminisztériumába.", írta nemrégiben egy ellenzéki politikus, és ez történetesen telitalálat. Engedi továbbá, hogy a mégoly Isten- és családfélõ kisgazdapárt keményen technokrata vállalkozói tagozata tartósan megszállja a környezetvédelmi tárcát a nagy EU-pénzek után ácsingózva, mert így látszólagos egyensúlyt bír teremteni az egymásra acsarkodó kisgazda szekértáborok között.

Márpedig az egyensúly és a béke látszata mindennél fontosabb a kormány számára. Egy ilyen hamvába holt koalíciós struktúrát csak nagy görcsölések árán lehet egyben tartani, és a stabilitás illúziójának fenntartása érdekében még a leggyengébb és legrosszabb minisztert is székében kell tartani akkor is, ha rajtunk röhög a fél világ. Vajon mi a nagyobb blamázs egy kormány számára, egy idõben végrehajtott, szakmai alapon véghezvitt miniszterváltás vagy egy izzadtságszagú "stabil" koalíció?

A Környezetvédelmi Minisztérium nem jelent meg a Környezeti Szolgáltatók Szövetsége konferenciáján, amely az olajszennyezésekrõl folyt. Borbély János, a KöM helyettes államtitkára szerint a tárca legfontosabb feladata most az, hogy a kormány elé október 12-i határidõvel beterjessze a hulladékgazdálkodási törvényt, ezért mindenki erre a feladatra összpontosít. Ez vonatkozik a miniszterre is, ezért nem tudták vállalni a részvételt a rendezvényen. Jó ezt hallani. Végre tudjuk, hogy azért nem csinál a tárca (látszólag) semmit, mert gõzerõvel csinálják azt a törvény, amit hatodik éve várunk. Amikor a Föld Napján a minisztérium ellen tüntettünk, kaptunk egy tervezetet, amit rendesen ki is elemeztünk (ld. nyári számunkat). Nagyon megköszönték a bírálatot, és jó mélyen eltették egy fiókba. Mint a napokban kiderült, ügyesen rejtegették a fiatal kodifikáló csoport elõl, akik megfeszített ütemben készítik az új verziót. Bár nehéz elképzelni, hogy nem olvasták, hiszen a legújabb törvényszöveg mintha következetesen az ellenkezõjét tartalmazná... Az is látszik rajta, hogy az ipari lobbi sem tétlenkedett, amíg mások nyaraltak. A napfogyatkozás félhomályában megint becsempésztek a törvénybe néhány nekik tetszõ passzust. És még most jön a tárcaközi egyeztetés, ahol el fog veszni a még véletlenül megmaradt épkézláb szabályozási elv is.

Vagy lesz egy új miniszter, aki körömszakadtáig védi majd a környezetvédelem ügyét az ipari és kereskedelmi érdekekkel szemben?