Megítélésünk szerint az Önök által a terméknek odaítélt és a termék csomagolásán feltüntetett jelzés magyar nyelvû felirata annak ellenére megtévesztõ, hogy a termék dobozán a narancslé származási helye, Brazília is feltüntetésre kerül. Címkéjük ugyanis "magyar élelmiszer" megnevezést tartalmaz az ebben az esetben egyedül helyes "Magyarországon kiszerelt" vagy "Magyarországon csomagolt" helyett. Jelzõjük ugyanis feltételezi, hogy ha az alapanyag nem is magyar, de a hozzáadott érték tekintetében a termék mégis magyarnak minõsül. Ez esetben azonban ez is lehetetlen, hiszen a termék 100%-ban import, jelentõs import szállítási költség mellett, mely az alapanyag beszerzési árának része, a csomagolás finn importból származó Elopak-Variopak társított alapanyagú doboz. A termék hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Magyarországon kizárólag a kiszerelési folyamat gép- és energia, illetve élõmunka költsége adódik értékéhez.

Amennyiben egy ilyen, hazai összetevõt egyáltalában nem tartalmazó termék Önöknél védjegyhasználó lehet, önkéntelenül adódik a kérdés, milyen helyzet adódhat más, kevésbé nyilvánvaló összetételû "magyar" termékek esetében. Gondoljunk például a húsipari vagy tejipari készítményekre, ahol a gyanútlan fogyasztó a címke alapján úgy véli -- a fenti példa alapján kétségtelenül alaptalanul -- hogy hazai alapanyagból származó készítményt vásárol. Holott a felhasznált hús, tej, tejpor lehet dán, argentin, cseh vagy bármi más.

Felkérjük Önöket, hogy szíveskedjenek részünkre a fenti konkrét tárgyban magyarázatot adni, illetõleg egyetértésük esetén a védjegyhasználatot megvonni vagy módosítani.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megnyugtató válaszuk elmaradása esetén, 30 nap elteltével beadvánnyal fordulunk a Gazdasági Versenyhivatalhoz a fogyasztók megtévesztésének tényállása és a védjegyhasználat megvonása érdekében.

Az Agrármarketing Centrum válasza

Dícséretes gyorsasággal, röpke 10 napon belül megérkezett az Agrármarketing Centrum válasza. Ebbõl megtudhatjuk, hogy: "A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet a földmûvelésügyi miniszter rendelete értelmében a 15 fõs Élelmiszer Tanúsítási Szakbizottság ítéli oda a gyártóknak. A védjegy elnyeréséhez szükséges feltételekben nem szerepel, hogy a terméknek hány százalékban kell magyar eredetet vagy hozzáadott értéket tartalmaznia." Ez már önmagában is világos beszéd, s ezzel a logikával gyakorlatilag akármilyen hazánkban forgalmazott termék Kiváló Magyar Élelmiszernek minõsíthetõ, függetlenül attól, hogy a világ mely pontjáról származik! Az indoklásban a következõ érvrendszer támogatja a brazil-magyar narancslé hazai diadalútját:"A védjegy a hazai élelmiszer-elõállítók piacra jutását valamint a lakosság számára a hazai fogyasztás népszerûsítését kívánja elõsegíteni. Úgy hisszük, hogy a védjegy feltüntetése a fenti célt szolgálja, nem félrevezetõ, nem téveszti meg a hazai vásárlókat, hiszen a termék összességében magyar produktum."

Kíváncsiak vagyunk, hogy legközelebb mi fogja megkapni e minõsítést. Néhány lehetõség a védjegyet odaítélõk figyelmébe: füstölt, olajos és paradicsomos tengeri halkonzervek egzotikus tájakról; USA Quality földimogyoró Németországból; valamint a széles választékban hozzáférhetõ "magyar" kakaó és kávéproduktumok...