☞ Gépjárművek forgalomból való kivonása
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében a jármű üzembentartója, tulajdonosa dönti el, hogy kiselejtezi járművét, illetve jogszabály tilthatja további használatát.
A közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból vagy kérelemre vonja ki a forgalomból. A kérelemre indult eljárásokban ideiglenesen vagy véglegesen van lehetőség a forgalomból való kivonásra.
A járművek ideiglenes kivonása a következők szerint történik: kérelem benyújtása; a forgalmi engedély érvénytelenítése; a hatósági jelzésen a címke eltávolítása; az országos járműnyilvántartásba a kivonás tényét be kell jegyezni; külön jogszabály által meghatározott díj (1500 Ft) megfizetése
A kivonás időtartamát ez esetben a kérelmező (vagy meghatalmazottja) határozza meg. Tehát az ideiglenes kivonás időtartama nincs korlátozva. Amennyiben a kérelmező úgy gondolja, akár évekig is maradhat a jármű így, vagyis ideiglenesen kivonva a forgalomból. A tulajdonost ez esetben nem terhelik a jármű üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek, költségek. Vagyis: nem kell a jármű után gépjárműadót, kötelező felelősség biztosítást fizetni. Ezért sokan választják ezt a módszert.
Végleges kivonás: szintén kérelemre történik, ebben az esetben nincs szándékában a jármű tulajdonosának, hogy azt ismét forgalomba helyezze. Az ügyintézés díja itt is 1500 Ft. Két esetét szabályozza a jogalkotó:
a) a tulajdonos nyilatkozata alapján történik a végleg kivonás,  ez esetben a hatósági jelzést és a hatósági engedélyt vissza kell vonni, a jármű törzskönyvet pedig érvénytelenítve vissza kell adni (még van lehetőség az ismételt forgalomba helyezésre, pl: muzeális jellegű járművé történő alakítás, vagy külföldre való értékesítés stb. esetén). A jármű tulajdonosának csatolnia kell egy nyilatkozatot, melyben megjelöli a jármű őrzésének pontos helyét.
b) illetve ha külön jogszabály által feljogosított hulladék-kezelőnek adja át a tulajdonos a járművet, akkor az erről szóló bontási átvételi igazolás ellenében kerül sor a jármű forgalomból való végleges kivonására. Ez esetben a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét (amennyiben ez utóbbival rendelkezett) egyaránt vissza kell vonni egy határozattal.  Így a jármű ismételt forgalomba helyezésére már nincs lehetőség.
Egyéb esetek:
• Bontási átvételi igazolást kiadhatnak más EU tagországbeli bontók is, de hiteles fordítást kell mellékelni hozzá.
• Rendőrség, tűzoltóság, közlekedési felügyelet is kezdeményezhet kivonást – pl. ha baleset során az autó totálkárosra törik és ezt műszaki vizsgálat alátámasztja.
• Ha nem állapítható meg  a roncsautó tulajdonosa, akkor hirdetmény útján kell közzétenni a keresést és ha 15 napon belül nem jelentkezik senki a járműért, akkor végleg kivonható a forgalomból határozat útján.
• Ha ellopnak egy autót, de nem találják meg és megszűnik az eljárás, akkor végleg ki kell vonni a forgalomból. De ettől az autó még bárhol lehet.

☞ Bontási átvételi igazolás és autóbontók
2005. január 1-től minden autóbontással foglalkozó egység köteles regisztrálni. A regisztrációs díj 155 000 Ft. A regisztrált autóbontónak rendelkeznie kell telepengedéllyel, hulladékhasznosítási engedéllyel, műszaki engedéllyel a gépjármű alkatrészek forgalmazásához, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt kell alkalmaznia, az alkatrészeket megfelelően minősítve kell a raktárban tárolni és bizonyos dologi feltételek megléte is kötelezően elő van írva. A bontókat az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség a Közlekedési Felügyelettel közösen évente ellenőrzi.
A bontóba beérkező, forgalomból kivonni kívánt járműről a regisztrált bontóknak bontási igazolást kell kiállítania, amelyhez a következők szükségesek: forgalmi engedély, alváz paraméterek leegyeztetése, eredetet igazoló okmány, jegyzőkönyv az autó állapotáról (hiányzik-e valamelyik alkatrész).
Az autóbontók külön gyűjtik, tárolják és további hasznosításra arra engedéllyel rendelkező cégnek átadják a használt olajakat, akkumulátort, fémet, autógumit. Problémát okoz az üveg, a műanyagtartalom elhelyezése, az egyéb összetevők (ülés, üléshuzat stb.). Ezek a kommunális hulladékba kerülnek.  
Magyarországon összesen 63 regisztrált autóbontó működik (www.kff.hu: Regisztrált bontók jegyzéke), ebből 31 az Észak-Alföldi Régióban, 12 az Észak Magyarországi Régióban. A Tiszántúli Zöldhatóság illetékességi területére 11 autóbontó és 1 teherautó bontó esik.
A 267/2004. (IX.23.) Kormányrendelet hatálya az M1 (személyszállító gépkocsi, a gépjárművezető ülésen kívül legfeljebb 8 ülőhellyel) és N1 (áruszállító járművek legf. 3.5 t műszakilag megengedett össztömeggel) kategóriájú járművekre terjed ki. A rendelet előírja, hogy a gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt gépjárművet a bontónak vagy az annak nevében eljáró átvevőnek átadni. Ez azt jelenti, hogy a jármű tulajdonosának el kellene vinnie használatból kivonni kívánt gépjárművét egy regisztrált bontóba, ahol arról bontási igazolást állítanak ki (ennek ára 2600 Ft), s ezzel az igazolással megjelenni az okmányirodán.
A 267/2004. (IX.23.) Kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy a gyártó köteles visszavenni  a járművet, vagy ő maga, vagy a megbízottja (bontó, átvevő, a megfelelő szakhatósági engedélyek birtokában INGYENESEN). A 2002.07.01 előtt gyártott, ill. már nem létező gyártó által előállított, hulladékká vált, érték nélküli gépjárművek esetén, a tulajdonosnak díj számítható fel, mely arányban kell álljon az átvétel-kezelés költségeivel.

☞ Problémák
A jármű forgalomból való végleges kivonását szabályozó BM rendelet teret enged a bontási átvételi igazolás nélküli végleges kivonásnak, így igazából csak a nagyon környezettudatos emberek viszik autójukat regisztrált bontóba és vonják ki azt a forgalomból bontási igazolás benyújtásával. Októberre várják azt a BM rendeletet, amely ezt a kiskaput várhatóan megszünteti.
Az okmányirodák számára végleges kivonáshoz elégséges, ha a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy környezetvédelmi szempontból megfelelő módon fogja tárolni a véglegesen kivont járművet. Ennek ellenőrzése viszont gyakorlatilag lehetetlen. Így az okmányirodákban történő végleges kivonások között elenyésző a bontási igazolás benyújtásával történő kivonások száma.
Bár a kormányrendelet a visszagyűjtést és hulladékkezelést a gyártók és importálók elsődleges kötelezettségévé teszi, áthárítják a hulladékkezelési feladatot a kormányrendeletben megnevezett „más gazdasági szereplőkre” (hulladékkezelők), akikre a jogszabály csak a közreműködést róná.
Annak ellenére, hogy a hulladékgazdálkodási törvény rögzíti, hogy a gyártók és forgalmazók kötelezettségeik ellátása, átvállalása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, mely a gyűjtést, hasznosítást, ártalmatlanítást szervezi és koordinálja, a gyártók nem kívánják ezt megtenni és nem vesznek részt a hulladékkezelés hálózatának szervezésében és költségeinek viselésében.
Nagyon sok az illegálisan működő bontó, ahonnan ellenőrizetlenül kerülnek ki az alkatrészek és a hulladék, köztük veszélyes hulladékok. A regisztrált bontók viszont nem tudják kihasználni a kapacitásukat. Egy jellemző adat: 1000 autó bontására engedéllyel rendelkező, regisztrált bontóba 2005 során 38 autót vittek be bontásra.
Az emberekben az a hiedelem él, hogy 25-30 000 Ft-ot kaphatnak roncsautójukért a bontóba való leadáskor és amikor kiderül, hogy nekik kell fizetni, felháborodnak. Van olyan eset, hogy a bontó fizet a jármű átvételekor, de ez a bontó és a leadó közötti megegyezés kérdése, a leadandó jármű minőségétől függ.


Forrás:
„Autóroncsok és elektronikai hulladékok – hogyan lehet a szabályokat a gyakorlatba átültetni” címmel tartott hulladékgazdálkodási műhelymunka; Szervező: TAIEX Regionális Tréning Program keretében a Tiszántúli Zöldhatóság (2005. szeptember 22-23. Debrecen)
A  szlovák-magyar autóroncs kezelés lehetőségeinek vizsgálatairól készített tanulmány bemutatása;
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete által szervezett konferencia (2005. szeptember 27. Miskolctapolca)

****

 Magyarországi helyzet
• Csaknem 3 millió személy és kisteher jármű van forgalomban
• Évente kb. 70-100 000 db jármű kerül forgalomból való végleges kivonásra
• 63 db regisztrált bontó-hulladékkezelő működik, további 29 adta be jelentkezését

 ***

2003-ban alakult meg
a CAR-REC Gépjárműroncs-kezelő Közhasznú Társaság, mely alapító tagjainak célja az volt, hogy meglévő országos telephálózatukra támaszkodva, megszervezzék a Magyarországon keletkező roncsautók átvételét, környezetbarát kezelését és az uniós irányelvben előírt hasznosítási arányok teljesítését. A Kht. alapítói:
• Alcufer Kft.
• Dél-Magyarországi MÉH Rt.
• Észak-Dunántúli MÉH Rt.
• Észak-Magyarországi MÉH Rt.
• Fegroup Invest Rt.
• Mü-Gu Kft.
A  CAR_REC célja országos lefedettségű gyűjtőhálózat kialakítása és annak az előírásnak való megfelelés, hogy 50 km-es körzeten belül legyen átvevőhely. Emellett a hasznosítási kötelezettségek teljesítése illetve a gépjárműgyártók- és importőrök integrálása a rendszerbe. Jelenleg 21 gyártói szerződéses partnerük van.
(Forrás: www.carrec.hu)

 ***

Határidők az EU irányelvben
• 2002. július 1-től kell biztosítani az aznaptól forgalomba hozott járműveknél, hogy hulladékká válás esetén engedéllyel rendelkező kezelőnél történjen az átvételük. A korábban forgalomba hozottakat is csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelő veheti át, az utolsó tulajdonos számára az átvétel ingyenes kell legyen 2007-től.
• 2006. január 1.-jéig a hasznosítás mértékét a jármű tömege vonatkozásában 85%-ra, azon belül az anyagként történő hasznosítás mértékét 80%-ra kell növelni.
Az 1980 előtt gyártott járművek esetében a hasznosítási mértéknek 75%, illetve 70%-ot kell elérnie.
2015. január 1-jére a hasznosítási mértéknek a 95%-ot el kell érnie, ebből az anyagában történő hasznosítás 85%-nyi kell, hogy legyen.