Az új jogszabályban három kategóriát határoztak meg. Az első a „magyar termék”, amelyre vonatkozó állítás vagy jelölés kizárólag akkor használható, ha a termék 100 %-ban magyar alapanyagokból készült, továbbá Magyarországon is került feldolgozásra és csomagolásra. A második kategória a „hazai termék” típusa: ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyek elkészítéséhez a felhasznált összetevők több mint 50 %-át Magyarországon állították elő, és a feldolgozás minden lépése is itthon történt. „Hazai feldolgozású termék”-nek pedig azok az élelmiszerek nevezhetők, amelyek esetében a feldolgozással összefüggő minden eljárásra hazánkban került sor.

Mindeddig a „magyar termék” fogalmát jogszabály nem határozta meg, és ez lehetőséget adott visszaélésre, a fogyasztók megtévesztésére. A nemzeti színű csomagolás, vagy a „magyar minőség” felirat láttán a vásárló könnyen következtethetett arra, hogy magyar terméket vásárol, holott ez egyáltalán nem volt biztos. Ezt jól példázza, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt egy évben a „magyar termék” jelöléssel kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 4 nagy élelmiszer áruházláncra szabott ki súlyos büntetést, 3 esetben 5 és 15 millió forint közötti bírságot. A GVH az eljárásaiban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján járt el, és az átlagfogyasztó szemszögéből igyekezett vizsgálni az egyes eseteket.

Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) elnökségi tagja előremutatónak és üdvözlendőnek tartja a rendeletet, amely „eszköz a visszaélések létrejöttének megakadályozásában, előfordulási gyakoriságának visszaszorításában, de leginkább a fogyasztói tudatosítás elősegítésében”. Szerinte a rendelet pozitív céljai hosszabb távon valósulnak meg. Ehhez azonban tudatos fogyasztóvá és aktív állampolgárrá válást segítő civil és szakmai programokra, a bejelentések gyors kivizsgálására, és az eredmények hatékony kommunikációjára van szükség. A hatóságoknak pedig – legalábbis kezdetben – a szabályozásnak való megfelelést segítő tájékoztatást a szankcionálás elé kell helyezniük.

Reméljük, hogy az új szabályozás valóban hatékonyan számolja majd fel az élelmiszerek eredetével és reklámmegjelölésével kapcsolatos „őskáoszt”, megteremtve a tudatos fogyasztói magatartás érvényesülésének lehetőségét, és behozva lemaradásunkat a nemzeti érdekeket is szem előtt tartó piaci eszközök alkalmazásának terén. E felőli bizonyosság csak 2012. szeptember 1-je, a rendelet hatályba lépése után várható.