Először a 2015 novemberi Nulla Hulladék Konferencián a Dreher Sörgyáraknál tett gyárlátogatáson, majd a Felelős Gasztrohős és a Zöldövezet Társulás közös rendezvényén tették fel a kérdést: miért van ilyen sok aludobozos sör? A Dreher Sörgyárak szenior vállalati kapcsolatok specialistájának, Szederkényi Zitának válasza a következő volt:
„2004-ben vezették be Németországban a kötelező betétdíjat, ami a dobozos sörök drágulását jelentette, ezért a veszteségek minimalizálása érdekében megindult ezeknek a termékeknek az exportja. Az EU-hoz újonnan csatlakozó országok felvevőpiaca éppen kapóra jött. Itthon ekkor alakult ki a német dobozos sörök máig élő pozitív percepciója. Azóta itthon is bevezetésre került a termékdíj. Így az elmúlt években már az ugyan nem mindig Németországból származó, de németes nevű, olcsó, import sörök dömpingje jellemző a piacra a korábbi percepció miatt. Manapság egyébként a sörpiacon eladott kiszerelések körülbelül 65 százalékát a doboz teszi ki, 20-25 százalékát a visszaváltható üvegpalack, 10-15 százalékát a hordó, körülbelül 3 százalékát pedig a PET palack.
A sörgyárak számára is prioritás a hordós és [üveg-a szerk.]palackos kiszerelések népszerűségének növelése. Itt a fenntarthatósági szempontok egybeesnek az üzleti szempontokkal is. A hordó élettartama megfelelő karbantartással szinte végtelen. A palackok esetében ugyanez 5-6 év, amely során évente 4-5 alkalommal megfordul egy palack. A fogyasztók azonban egyre inkább a dobozos kiszerelést választják kényelmi szempontok és a kialakult percepció alapján. Bízunk benne, hogy a nemrég elindult sörforradalom következtében felismerik az emberek, hogy a sörözés igazi élményét a csapolt sör adja, és tudatosul az is, hogy ez környezetvédelmi szempontból is kifizetődőbb.”
Évente több mint 750 millió alumíniumdoboz jelenik meg a piacon, melynek körülbelül 70-80 százaléka a sörgyárakhoz köthető. Ezt a számot csak tudatos fogyasztói döntéssel lehet csökkenteni, de jó hír, hogy végső soron mégiscsak a fogyasztó igények határozzák meg a piacot.
És ha a fogyasztó úgy dönt, a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezi a kényelmi szempontokkal szemben, akkor véget vethetnénk a mértéktelen anyagpazarlásnak.