Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Feldob, majd eldobod

Év: 
2008
Szám: 
Tél
Szerző: 
Pápa Ági

coffee_resize_120Mi, kávéimádók ódákat tudnánk zengeni a kávéról. Sokunk szerint egy csésze fekete – lehetõleg fair trade, hogy még hátba is tudjuk veregetni magunkat – jó társaságban elfogyasztva feldobja a napunkat. Bár sokszor csak futtában, indulás elõtt dobjuk be a mindennapi eszpresszót. Persze vannak a kávézósok meg a nemkávézósok, de beülni valahova, egy kedves kávéházba beszélgetni, tanulni vagy csak olvasgatni mindenki szeret.

Nos, kedves kávéimádók, úgy tûnik konkurenciára talált a kávézás hagyományos és meghitt módja. Egyre nagyobb hévvel kínálgatja magát nekünk az amerikai „coffee shop” koncepciójú kávézók tömkelege: az utóbbi években Budapest utcáin sorra nyíltak az ilyen szemléletû kávézók, (pl.: California Coffee, Gloria Jean´s Coffees) és a hónapban egy újabb veti meg a lábát a fõvárosban! Igen, igen, már hirdeti is, hogy náluk lelke van a kávénak, ez a lánc pedig a Costa Coffee névre hallgat.
A hazánkban úttörõnek számító California Coffee Company honlapjáról kiderül, sokkal többet nyújt, mint egy hagyományos kávéház. Üzleteikben önkiszolgáló rendszer mûködik, így „Te döntheted el, hogy kikapcsolódsz egy kényelmes bõrfotelben a város forgatagából vagy a trendi „coffee to go” (kávé elvitelre) elv alapján magaddal viszed ezt a csészébe csomagolt „amerikai érzést”.
A gond csak az, hogy a bõrfoteles kikapcsolódás esetén is sokszor eldobható pohárban kapjuk az amerikai érzést – az 500 Ft-tól kezdõdõ kávécsodákat.
Az újfajta kávéházi kultúra így feldob, majd eldob és kidob. Hiszen a csészéket leváltó csúcsszuper, modern, nem szétázó papírpoharak különleges technológiával készülnek, de nem az újrahasználat céljából. Persze nem is a környezetvédelem a legfõbb szempont a tetõvel jól záródó, speciális papírból készült, dupla falú poharak (a két réteg miatt nem forrósodik át a faluk), valamint az elengedhetetlen kiegészítõknek számító mûanyag szívószálak és a tetõk esetében sem. Mivel nem újrahasznosíthatóak – ha még lenne is rá technológia, képtelen energiapazarlást jelentene egy megelõzhetõ hulladék esetében – a poharak rohamosan telítõdõ lerakókon vagy égetõben végzik. Lerakva, a körülményektõl függõen, tartósan megmaradnak, elégetve légszennyezést okoznak, nem beszélve arról  hogy a gyártásba fektetett energia mind elvész.
Így a Starbucks mintát követõ láncok a fogyasztói szemléletet sulykolják belénk, hiszen már a kávézásból is hulladékgyárat teremtenek. Mivel a hulladék nem az otthoni szemetesbe kerül, a vásárlónak még kevesebb esélye nyílik arra, hogy ráébredjen: újra fölösleges, megelõzhetõ szemetet termelt.
A kávéínyencségeket lehetne üvegpohárban vagy bögrékben kínálni, a „take away” (elvitel) pedig áthidalható lenne saját bögrével… Tudom, utópisztikus, de én már elképzeltem egy olyan várost, ahol – ha már mindenképp meg akarjuk fosztani magunkat a beülés élményétõl – a hátizsákunkba belefér egy termosz vagy egy tartós használtra tervezett bögre… :-)