Fenséges gém csapkod szárnyával egy betongáton ülve, színes tengeri csillagok, apró rákok díszítik a fövenyt, a partközelben korallzátony növekszik, miközben buldózerek és dömperek fülsértően zúgnak és dolgoznak. Isten hozta Önöket Semakuban, ami a szingapúri kormány tervei szerint hamarosan az első olyan sziget lesz a világon, amely szeméten és szemétből épül fel. Az ide látogatókat a hulladék bűzén és a sós tengerillaton túl hamarosan egy egyedülálló ökoturisztikai központ is várja majd a szingapúri döntéshozók elképzelése szerint – írja a fejlesztésről a Vad Szingapúr, környezetvédelmi holnap.
Minden látszat ellenére, ezen a területen virágzik a természet. A 350 hektáros part menti terület alig 20 perc hajóútra van a szárazföldtől, melynek gazdasági fejlődése és gyors modernizációja tetemes mennyiségű szemetet termel. Semaku 63 millió köbméter hulladékot képes elnyelni, ami megoldja Szingapúr szemétgondját egészen 2045-ig. A területre folyamatosan érkeznek a hulladékkal, építési törmelékkel, égésmaradékokkal megrakott uszályok, amelyekről naponta két tonna hulladékot kotornak át a markológépek a lerakóba. De a mérnököknek, kutatóknak és környezetvédelmi szakembereknek köszönhetően ezen a tájon a flóra és a fauna meglepően változatos, hiszen madárból 55 félét számoltak meg. A tengerben óriási összefüggő, különleges hínár, és moszatmezőkre bukkantak, a tőkehalak kifejezetten jól érzik magukat a part mentén, sőt rendszeres látogatók a cápák is. Semaku tengeri élővilága hihetetlenül változatos. Vannak olyan élőlények, amelyeket Szingapúrban nem találunk meg máshol.
A ragadozó állatok megjelenésétől nem kell tartani, véli a szemétlerakó vezetője, ugyanis a hulladék 80 százaléka szervetlen anyag, ami valószínűleg nem vonz semmilyen a tengeri élővilágra veszélyes állatot. Hogy biztosítsák a terület levegőjének tisztaságát a szemétlerakó alkalmazottai, miután elsimították és összetömörítették a hulladékot, termőtalajjal takarják le a rétegeket. A terület tápanyaggazdagságát az is bizonyítja, hogy két mangrove erdőt telepítettek vissza a part mentén amely cserjék komplex biológiai közösségeknek nyújtanak lakhelyet és táplálékforrást. Ezeket a vizes, iszapos talajon élő növényeket indikátorként is használják a kutatók, amelyek azonnal jelzik, ha szennyeződés került a tengervízbe a telepről.
A helyi környezetvédelmi tárca a látogatóközpontot jövő júliusban kívánja megnyitni. Addig azonban különleges engedéllyel lehet belépni a 610 millió szingapúri dollárból, azaz kb. 370 millió USA dollárból felépített hulladéklerakóba. Ennek ellenére számos szakmai weboldalon gyűjtik a jelentkezőket, akik Semakuban kívánják kutatni a biodiverzitást, a mangrovetelepek élővilágát vagy a változatos tengeri, illetve madárvilágot.
(Forrás: Kossuth Rádió/Kék bolygó)