A Centrum előtt

Miskolcon nem terveztünk óriási felhajtást, látványos kampányt, hanem egy szerényebb, kis költségű programmal szerettük volna felhívni a figyelmet a mértéktelen vásárlás veszélyeire és következményeire.

Letöltöttünk egy-két látványos plakátot a www.adbusters.org-ról, és kivonultunk a Centrum Áruház elé. Fő eszközünk a személyes kommunikáció volt, megpróbáltunk minél több emberrel szóba elegyedni, nem csupán odavágni hozzá a "Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Nap" feliratú anyagunkat.

A tapasztalat az, hogy a nagy többség szívesen fogadja az ilyen kezdeményezéseket, egyetért -- legalábbis addig, amíg velünk beszél -- a környezet védelméért folytatott erőfeszítésekkel. Sajnos, voltak olyan emberek, akik még az információs anyagot sem akarták elfogadni, bár lehet, hogy ez még mindig jobb, mintha az első kukában kötne ki. Apropó. Tartottunk egy rövid kukaszemlét is. Általában az utcán osztogatott szóróanyagok -- olvasás nélkül -- a környező szemetesekben végzik. A miénk (ez nem szóróanyag, hanem információ-hordozó) szerencsére nem ilyen sorsra jutott. Lehet, hogy van remény.

Összegezve a rövid, mindössze 2 órás programunkat, úgy érzem, hogy ez is több, mintha semmit nem tettünk volna. Ha csak egy pár ember elgondolkozik az általunk terjesztett "igén", már megérte. Nem is beszélve arról, hogy ez is jó szereplési lehetőség a médiában.

Csak a legszükségesebbet!

Az E-Misszió Egyesület egy főtéri, beszélgetős, kiállítós napot szervezett. Lehet, hogy csak pár száz emberrel tudtunk szót váltani, de ez a pár szó talán sokkal nagyobb hatású, jobban megmarad, mint három mondat a híradóban. Látványossággal is készültünk: a figyelemfelkeltés eszköze Reklám Áronnak és családjának, mint a fogyasztás rabjainak bemutatása volt. Sőt, elkészítettük a fogyasztás piramisát is.

Kissé aggódva rakosgattuk a dekorációt: vajon megértik-e az emberek a mondanivalónkat, azaz a túlfogyasztás, a reklámok mindennapi életünkre gyakorolt hatása elleni tiltakozást. A valódi és közel sem olyan riasztó üzenet ugyanis a következő: Éljünk környezettudatos módon, ne terheljük feleslegesen szeméttel környezetünket, és ne hagyjuk szem elől veszni a valódi értékeket! Ezek után kíváncsian vártuk a városlakók reakcióit.

Sajnos, előzetes aggodalmaink beigazolódni látszottak. Összeállítottunk egy kis kiállítást saját kezűleg elkészíthető ajándékokból. Nem nehéz kitalálni, mi volt a leggyakoribb kérdés: mennyibe kerülnek az ajándékok? A kevésbé figyelmesek azt is megkérdezték, hogy mennyiért vehetnék meg a tévét, amelyen a HuMuSz reklámok manipulatív hatásáról szóló, ironikus hangvételû filmje volt megtekinthető.

Azokkal az emberekkel kapcsolatban, akikkel hosszabban sikerült elbeszélgetni, pozitívabb volt az élmény. Mi is volt, amit ajánlani tudtunk nekik?

• Csak a legszükségesebb termékeket vásároljuk meg!

• A vásárlás ne váljon unaloműző szórakozássá!

• Vásárlás helyett törődjünk többet családtagjainkkal, barátainkkal, embertársainkkal!

• Vásároljunk kevesebbet, ajándékozzunk több szeretetet, odafigyelést egymásnak!

• Vásárláskor a kiválasztott áru legyen minél környezetbarátabb, a lehető legkevesebb csomagolóanyagot tartalmazza, legyen hazai termék.

• Ne dőljünk be a reklámoknak! Ne higgyük el, hogy csak az lehet értékes ember, aki minden reklámozott terméket meg tud venni.

Sokan elismerték, hogy ez mind igaz, de véleményük szerint nem ezen múlik a dolog. Szinte kivétel nélkül mindenki a médiát, a gyártókat, esetleg a kormányt tette felelőssé. De -- kérdeztem én -- mégis ki veszi le a terméket a polcról? Vajon gyártanának-e olyan terméket, amit senki nem vesz meg? Vajon megvennénk-e minden hülyeséget, ha nem hagynánk magunkat befolyásolni a reklámok által?

Mindettől függetlenül reméljük, hogy sikerült egy-két embert elgondolkodtatni, hiszen nem lehetett más célunk. Ha tudatosak vagyunk, az már fél eredmény. Nem véletlenül hívják az E-Misszió kis csoportját Környezettudatos Fogyasztásért Akciócsoportnak.

A nap természetesen nem múlhatott el a média érdeklődése nélkül. A szokásos sablonos kérdések: "és akkor te ma tényleg nem vásároltál semmit" jelezték, hogy nem nagyon ment át az üzenetünk. És következett a szokásos problémázás is: a környezetbarát termék drágább, meg hát ők vennének visszaváltható üveget, csak nem lehet kapni. Szerencsére már tudtuk ajánlani a HuMuSz "Válaszd a visszaválthatót!" kampányát. Azaz, a munka a nap végével nem ér véget: az emberek győzködése, jobb belátásra térítése az utca után a boltokban folytatódik. Remélem nagyobb sikerrel.

Priksz Gábor
E-Misszió

Vetélkedõ Vácott

2001-ben szerveztünk először e világnap kapcsán vetélkedőt felsős gyerekeknek, amin akkor 8 ötfős csapat vett részt. Az idén is hasonló részvételre számítottunk, és mi voltunk a legjobban meglepve, mikor kiderült, hogy 22 csapat (összesen 110 tanuló) nevezett -- hat különböző váci és Vác környéki általános iskolából! Pedig már nevezni sem volt könnyű: A Ne Vásárolj Semmit Nap témájához kapcsolódó verset kértünk a csapatoktól, valamint a versenyre egy természetes anyagokból készített tárgyat is be kellett mutatni. Mindkét feladatot nagy örömünkre rendkívül ötletesen teljesítették a csoportok.

A vetélkedőn négy helyszínen, négyféle feladatot kellett megoldaniuk a gyerekeknek. Az egyik feladat a bevásárlás volt. Egy másik teremben helyi, minél kevesebb csomagolóanyagba burkolt, jó minőségű és természetes anyagokat tartalmazó terméknek készítettek reklámot; egy harmadikban a témához kapcsolódó szavakat kellett elmutogatniuk, illetve elmagyarázniuk egymásnak; végül a negyedik teremben tudásukat totó segítségével mértük fel, valamint ugyanitt ízlelés alapján kellett eldönteniük, mely termékek tartalmaznak csak természetes anyagokat.

A vetélkedő helyezettjei a következő nyereményekben részesültek. Az első helyezett csapatok jövő tavasszal a szokolyai Kacár tanyán (Lénárt Istvánnál) tölthetnek el egy hétvégét; a harmadik, negyedik, ötödik helyezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe nyert belépőt; a 6-8. helyezettek pedig a Göncöl Házban kapnak a Pangea Egyesülettől ingyenes kalauzolást a geológiai kiállításon. A többi csapat a Püski Kiadó és a Göncöl Alapítvány jóvoltából könyvjutalomban részesült, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a HuMuSz és a WWF ismertető anyagait kapták. A kísérő tanároknak a Mezőgazda Kiadó könyvjutalmát adtuk oda.

A rendezvényről a Dunakanyar és Inforum rádiókban élő ill. felvett riport hangzott el, és a helyi újságban jelent meg cikk.
ld. Játékos vásárlás