A Környezetvédelmi Minisztérium tavaly õsszel leállította a garéi klór-benzol depónia mentesítését, azaz a hulladék betonteknõkbe zárását mondván, hogy a Baja-féle csapat által elindított kármentesítés csak elodázta a végleges megoldást, ugyanis csak azért kellett volna 2-3 ezer tonna hulladékot elégetni, hogy a felszabadult helyen jól szigetelt tárolóedényekben ott maradhasson a hulladék döntõ többsége. Ez a megoldás egyébként sem felel meg a veszélyes hulladékok kezelésérõl szóló 1996. évi kormányrendeletnek, amely tiltja a többéves átmeneti tárolást. Márciusban a kormány úgy határozott, hogy 2000. végéig fel kell számolni a környezetszennyezést Garéban. Kihirdették a gyõzteseket, de rögtön újabb bonyodalmak adódtak.

A pályázaton a Geohidroterv Kft. és a Palota Kft. nyert. 2000. december 10-ig vállalták a 14 ezer tonnányi tetraklór-benzolos veszélyes hulladék végleges megsemmisítését 2,35 milliárdos ajánlatot téve a veszélyes hulladék németországi égetésére. A megsemmisítésre 900 millió forint vissza nem térítendõ támogatást biztosít a KAC, és 1,8 milliárdnyi hitelgaranciát is nyújt.

Némi ellentmondás, hogy a pályázati kiírás fontos feltétele volt, hogy nem jöhet szóba belföldi égetés, a nyertes konzorcium mégis csupán egy listát mellékelt az égetésre elvileg alkalmas német üzemekrõl, ám ezekkel a létesítményekkel nem áll szerzõdéses kapcsolatban.

Idõközben korszerûsítették a dorogi égetõt, ami állítólag alkalmassá vált a dioxin kiszûrésére. Tavaly év végéig - még a beruházás elõtt - 1700 tonnát égettek el a garéi hulladékból. Láger Katalin, az égetõ igazgatója szerint évente 4000 tonna garéi hulladékot tudnának megsemmisíteni, ami azt jelenti: három és fél év alatt végezhetnének a teljes mennyiséggel, meg aztán plusz három év nem nagy idõ, ha a szemét már tizenhat éve ott van...

Lassan minden hordóra jut egy pályázó

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Bázeli Egyezmény értelmében a veszélyes hulladékok exportját csak akkor lehet engedélyezni, ha az adott ország nem rendelkezik olyan mûszaki felkészültséggel és kapacitással, hogy a hulladékok ártalmatlanítását megfelelõen elvégezhessék. Erre mondja a Geohidroterv, illetve a Palota Kft., hogy Dorog azért nem alkalmas a garéi hulladék megsemmisítésére, mert beadási határidõre nem volt kész a dioxin-mentesítõ berendezés.

A dorogi égetõ Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint sem alkalmas a nagy klórtartalmú hulladék elégetésére. Hiába építettek be nemrég egy vanádiumos füstgázmosó berendezést, ha nem képes az elõírt 1250 Celsius-fokon legalább 6-8 másodpercig égetni a hulladékot. Ráadásul a vanádiumos berendezés levetett nyugati technológia, ugyanis nehézfémekkel szennyezi az eromûvi salakot.

Persze a döntés nem ilyen erõs szakmai indokok alapján született. Vass Nándor (KöM, közigazgatási államtitkár) nyilatkozata szerint: "1: Ennek a pályázati kiírásnak nem az volt a célja, hogy a dorogi hulladékégetõnek a leterhelését biztosítsa. 2: Az hogy a dorogi hulladékégetõnek a paraméterei mennyiben felelnek meg a követelményeknek, mennyiben nem, azt se Ön, de még én se tudom innen eldönteni."

A vesztesek

Az AGM Beton Rt, a régi pályázat gyõzteseként hoppon maradt cég, a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordult, megkérdõjelezi a hulladék felszámolására újonnan kihirdetett pályázat eredményét, és a már legyártott hordók árát, valamint egyéb költségeit követeli a minisztériumtól. A Dorogi Hulladékégetõnek is tartozik a tárca 150 millió forinttal a hulladék egy részének elégetéséért. Ezek tovább növelhetik a kárelhárítás összköltségét, pedig azóta nem lett nagyobb az összeg.

Egy másik pályamû teljes egészében idehaza ártalmatlanítaná a tetraklór-benzolt. A vegyszerbõl hevítéssel majd lehûtéssel kristályos szerkezetû, ipari lánggátló adalékot lehet létrehozni. A maradék már kevés klórt tartalmaz, ezért Dorogon biztonságosan égethetõ. Sose tudjuk meg, hogy mûködik-e...

Mi lesz a szennyezett talajjal?

Az új gyõztesek pályázata nem szól a tönkretett terület rehabilitációjáról, eddig úgy tudtuk, hogy 4 ezer tonna talajt helyben, biológiai módszerekkel tisztítottak volna meg. Komoly visszalépés, hogy erre most nem lesz pénz.

Márpedig Garé polgármestere szerint hónapok óta semmi nem történt a telepen: már a szennyezett talajvíz szivattyúzását is abbahagyták, a hordók fölé emelt PVC-fólia is egyre több helyen lyukas. Szerinte most már a hordók elhordása sem oldaná meg a gondot: a helyenként harminc méter mélyen szennyezett talaj mentesítése nem megkerülhetõ.