Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rohadt helyzet FELELŐSÉG NINCS - FELELŐTLENSÉG VAN

FELELŐSÉG NINCS - FELELŐTLENSÉG VAN
Év: 
1997
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Szilágyi László

Veszélyes hulladékok - A KukaBúvár melléklete

Rohadt helyzet

A Budapesti Vegyimûvek (BVM) 1979-tõl 1987-ig mintegy 15.500 tonna, (kb. 62.300 db 200 literes fémhordó) zömében klórozott benzolszármazékokat és xilolt tartalmazó hulladékot szállított a garéi átmeneti tárolóba. A tetraklór-benzol (TCB) gyártás során keletkezett hulladékelegyek átlagos Cl-tartalma kb. 55-65%. A BVM szerint kevésbé ártalmas poliklórbenzolokat tartalmaznak a hordók. Állítólag ez az anyag volt, melyet az USA Vietnámban "Orange B" néven használt. Gyártási melléktermékként képzõdött a hírhedt dioxin (TCDD), mely súlyos egészségkárosodást okoz. A mûszaki védelem elhagyása, a több ezer sérült göngyöleg és az ömlesztett hulladék mozgatásánál jelentkezõ szóródás, majd a hordók erõteljes korróziója miatt kiszivárgás és párolgás következtében a környezetre káros anyagok a lerakóból kijutottak. A környezet szennyezettségi állapotának (1978 óta végzett) felmérései alapján megállapítható, hogy a 80-as évek végére a térségben már potenciális veszélyhelyzet alakult ki. A KTM csak idén tavasszal kezdett tisztán látni. A felmérések alapján a talajvíz 8 hektáron dioxinnal, 15 hektáron klórbenzollal szennyezett, a talajban 50 hektáron mutatható ki klórbenzol.

 

Elõzmények

 

1960-ban a BVM a Chermi Linzzel közösen a Buvinol és a Klorinol nevû kukorica-gyomirtó és erdeicserje-irtó szerek gyártásához. Ezek üstmaradványai a klórbenzolok. A közel 60% klórtartalmú vegyi hulladékot egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, aztán az akkori igazgató leállította ezt. Így jutottak a Baranya megyei Garé községbe.

A Garé, Bosta, Szalánta községek által körülhatárolt területet - mint veszélyes hulladékok elhelyezésére földtanilag alkalmas területet - a Magyar Állami Földtani Intézet Dél-Dunántúli Területi Szolgálata javasolta e célra. A hulladéklerakókra a területfelhasználási engedélyeket a Pécsi Járási Hivatal Mûszaki Osztálya adta ki, az akkoriban hatályos jogszabályok figyelembevételével.

A lyukas hordókban fészkelnek a madarak

A lyukas hordókban fészkelnek a madarak

 

Környezeti károk

 

A tárolón belüli altalaj 30 m mélységig, a gátakon kívüli terület 100 m-es körzetben, illetve dél, délnyugati irányban kb. 1000 m határértéket meghaladóan szennyezett klórbenzolokkal. A szennyezõ anyagok kimutathatók a közeli figyelõkutakban, a talajvízben, a növényzetben és a levegõben nagyobb távolságokban is.

1988-ban készült légifelvételeken a veszélyeshulladék-tárolótól közvetlenül délre fekvõ erdõ szembetûnõen fakóvörös színt mutat a színes infrafelvételeken. ("egészséges növények zöld színe élénk bíbor")

1989. júniusában a Kaposvári Állategészségügyi Intézetben mérgezési tünetekkel 5 db kecskét és 1 db sertést vizsgáltak. Eredmény: bendõtartalmuk ill. faggyújuk tetraklór-benzolt tartalmazott. Az állatok a veszélyes hulladéktárolótól kb 1 km-re, Bostán hullottak el.

Melegebb napokon párolog a vegyszer, az ott dolgozó telepõrök szerint már 25-27oC külsõ hõmérsékleten robbannak a hordók. A gázokat annyira lehet érezni a környezõ falvakban az éppen uralkodó légmozgás hatására, hogy lehetetlen kint maradni vagy szellõztetni a házakat.

 

Égetni vagy nem?
Helyben vagy máshol

?

 

Az ügyben illetékes I. fokú környezetvédelmi hatóság meglehetõsen késõn, 1988-ban, majd ezt módosítva 1990-ben adott ki kötelezést a környezetszennyezés megakadályozására, a vegyi hulladékok biztonságosabb tárolásának megoldására és ártalmatlanítására. A BVM 1986-tól a sérült hordók kb. 1/3-ának átcsomagolását végeztette el. Majd a maradék 2/3 (kb. 40.000) hordót a BVM a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség (DDKF) javaslatára leföldelte... Így kevésbé rozsdásodik?!

A lyukas hordókban fészkelnek a madarak

A DDKF a BVM Rt. veszélyes hulladéktárolójának felszámolását elrendelte, 1997. december 31-i idõpontot jelölt meg a telep felszámolására. A BVM 1991-ben a Transdamuvia Kft-t felkéri, hogy dolgozza ki a Garéban tárolt veszélyes hulladékok ártalmatlanítási koncepcióját. Ezt egy svájci-magyar megállapodás keretében teszik, mert az ártalmatlanítás - ekkor már nyilvánvalóan az égetés - költségeit svájci forrásból lehet elõteremteni. Az égetõmû létesítésére az IKM a KTM-mel közösen nemzetközi tendert írt ki, melyet az EMC Services francia állami cég nyert meg. Ajánlatában 17.700 t/év kapacitású égetõmûvet javasolt. Az égetõmû magas halogéntartalmú hulladékok megsemmisítésére is alkalmas, így a garéi hulladéktárolóban lévõ klórbenzol származékok ártalmatlanítása mellett vállalni tudná kezdetben a Dunántúl területén, majd késõbb a Magyarországon tárolt, vagy újonnan keletkezõ hasonló jellegû hulladékok elégetését is. A tervezet szerint az égetõmûhöz salaklerakó telep is épülni fog. A beruházás teljes költsége mintegy 6 milliárd forint.

Hidason a területfelhasználási engedély megtagadása és a lakossági tiltakozás miatt az elképzelés zsákutcába jutott. Ezután jelentkezik Garé polgármestere és alpolgármestere, hogy építsék az égetõmûvet Garéban, õk kevesebb pénzért is lehetõséget adnak a beruházásnak.

Az égetõmû létesítésére és üzemeltetésére 1993. májusában az EMC Services és a BVM Rt. részvételével Hungaropec Rt néven részvénytársaság jött létre 74-26%-os tulajdoni aránnyal. Az EMC Services Franciaországban és Európa más országaiban is több hulladék-égetõmûvet épített és üzemeltet. Szakmai utakat szerveznek Franciaországba, a környék polgármesterei, képviselõi és sajtó részére. Hazaérkezés után a résztvevõk nyilatkozataiból kitûnik, hogy nem láthatták a salaklerakók területeit és érzetük szerint egy kommunális hulladékégetõt mutattak be, nem pedig magas halogéntartalmú veszélyes hulladék égetõmûvet.

Közben többször felmerült a garéi hulladék Dorogon történõ ártalmatlanítása is. Ez ellen természetesen a dorogiak tiltakoznak vehemensen, mert nem tartják alkalmasnak a dorogi céget a feladatra. Szalánta nem akar helyben létesülõ égetõmûvet és salaklerakót, mert fél környezeti hatásaitól és a 25-30 évig a környékén mûködõ veszélyes üzemtõl. Tartanak az esetleges külföldi veszélyes hulladék beszállítástól is, mondta Dunai Zoltán, Szalánta polgármestere.

 

Kárelhárítás

 

Az elmúlt évben fóliával takarták le a hordósorokat, a fóliát aztán lefújta a szél (kb. 2 millióba került ez az akció). Azóta komolyabb fóliasátrakat létesítettek, amelyek jobban állják az idõ próbáját (8.5 milliós költséggel). Közben a BVM 11 talajvízfigyelõ kutat fúrt, amelyek folyamatosan mûködnek. Ezzel próbálják elejét venni a szennyezõanyagok terjedését a talajban. A kiszivattyúzott vizet a BVM hidasi telepére szállítják, és ott speciális szennyvízkezelésnek (UV-besugárzás) vetik alá (Ez Ohnmach György szerint, aki a bonyhádi testület környezetvédelmi vezetõje, nem más, mint "egy ideig napoztatják a vizet", abban a reményben, hogy a napfény önmagától megtisztítja azt. Azt is mondja, hogy "ez felelõtlen kuruzslás", "jobban tenné a KTM, ha vodkagyár helyett az ilyen súlyú problémákra költené az állampolgárok pénzét." - Új Magyarország, 1997.07.31.).

A szennyezett talajt addig nem lehet ártalmatlanítani, amíg a hordók ott vannak. A BVM szakemberei olyan baktériumkultúrákat próbálnak kitenyészteni, amelyek biológiai módszerrel tûntetik el a szennyezõdést. Mostanában lesz vége a kísérleteknek, aztán derül ki, hogy mûködik-e vagy nem. "A biológiához idõ kell" mondta a BVM szakembere, Méder György. Az általunk megkérdezett szakemberek ehhez sok reményt nem fûznek, mondván, hogy ilyen magas klórtartalmú vegyületeket baktériumok nem tudnak elbontani.

 

Mi lesz?

 

Nincs mese, azonnal át kell csomagolni a hordókat, hiszen itt még - úgy tûnik - nem lesz egyhamar megfelelõ végleges megoldás. Ez mintegy 1 milliárd Ft-ba kerülne. A BVM önmagában nem képes a teljes ártalmatlanításhoz szükséges pénzt elõkeríteni, így biztos, hogy komoly állami beavatkozásra lesz szükség. A KTM-ben lázasan dolgoznak az ártalmatlanítási alternatívákon, talán ezen az õszön megszületik a kormányszintû döntés. Meg kell jegyeznünk, hogy nagyon fel vagyunk háborodva azon, hogy egy állami vállalat ilyen szintû gondatlansággal veszélyeztesse éveken keresztül az embereket és a környezetet. A BVM-nek és az állami felügyeletet ellátó szerveknek sürgõsen lépni kellene, komoly anyagi eszközöket kellene megmozgatni, hogy megoldódjon a hulladéktároló ügye!

A takarófóliát lefújta a szél

A takarófóliát lefújta a szél

Nehéz állást foglalni az ártalmatlanítás mikéntjérõl. Szakmai körök szinte egyetértenek abban, hogy az ilyen típusú hulladékot csak égetni lehet, de különös gondosságot igényel. Úgy tûnik, a dorogi égetés lekerült a napirendrõl, jobb is így. A külföldön történõ ártalmatlanítás is felmerült, de ez elég nehezen elképzelhetõ. Egyetértünk Szalánta népével is abban, hogy nem lenne szerencsés egy nagy kapacitású, évtizedekig mûködõ égetõmûvet építeni helyben, mert az vonzaná a máshol termelõdõ veszélyes hulladékot is. Felmerült a franciák ajánlatában valami mobil égetõ alternatívája is, ami a feladat elvégzése után költözne is tovább. Ha ez mûszakilag lehetséges, és megfelelõ emissziós paramétereket képes produkálni, akkor még ez lenne a legjobb megoldás. Persze, akkor is marad rengeteg salak, amelynek a végleges elhelyezését meg kell oldani...

A garéi hulladék ügyére még biztosan visszatérünk.

 

Engedélyezési eljárás

 

Nagyon tanulságos, hogy milyen jogi karriert futott be a garéi hulladék és annak ártalmatlanítási ügye:

Garé Polgármesteri Hivatala az égetõmû létesítésére már 1992. decemberében megadta a területfelhasználási engedélyt, de az érintett községek (Szalánta, Csarnóta, Túrony, Ócsárd, Szõke, Szava) fellebbezésére a Köztársasági Megbízott a határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az I. fokú építésügyi hatóságot.

Az új területfelhasználási kérelem - az ügyben illetékes hatóságok ismételt hozzájárulásának csatolásával - 1994. áprilisában készült el, melyre Garé Polgármesteri Hivatala az engedélyt kiadta. Szalánta, Szava és Szõke községek önkormányzatai képviselõtestületeinek másodszori fellebbezését a Köztársasági Megbízott Baranya Megyei Hivatala elutasította, egyúttal a határozatot részben megváltoztatta. A jogerõs területfelhasználási engedély alapján elkezdõdött az építési engedélyezéshez szükséges tervezés, a bonyolítói szervezet kialakítása, a beruházási árajánlatok beszerzése.

A részletes környezeti hatástanulmány során, a nyilvános tárgyalásokon, Garéban a község lakói támogatják az égetõmû felépítését, de kételyeiket és aggodalmukat fogalmazzák meg a salaklerakó környezeti hatása miatt. Szalántán és Bostán a lakosság ellenzi az égetõmû és salaklerakó megépítését és komoly kritikai észrevételeket tesz a társadalmi-gazdasági hatástanulmány készítésével és tartalmával kapcsolatosan. Szalántán továbbá felvetõdik hiányosságként a mezõgazdaságra, bortermelésre, idegenforgalomra gyakorolt hatások.

Garé önkormányzata az általa kiadott területfelhasználási engedélyben rögzítettek alapján a Hungaropec Rt-tõl kapott 32 millió forint kompenzációs összeget felosztotta Csarnóta, Bosta, Szalánta, Túrony községek között. Túrony, Csarnóta, Bosta települések 3,2 millió Ft-ot kaptak, Szalánta nem fogadta el. Késõbb Bosta község egy falugyûlésen megtárgyalva a pénz eredetét úgy döntött, hogy a 3,2 millió Ft-ot visszautalja Garé önkormányzatának, aki - az 1994. decemberi választások elõtt - családonként 30.000 Ft-ot utalt ki lakóinak.

1995. novemberében a DDKF, mint elsõfokú hatóság a Hungaropec Rt által benyújtott magas halogéntartalmú veszélyes hulladékégetõ és salaklerakó környezetvédelmi engedélye kiadására irányuló kérelmet elutasítja.

A Környezetvédelmi Fõfelügyelõség 1996. április 30-án kiadja az elsõfokú határozatot megváltoztató döntését, mely szerint a Hungaropec Rt részére Garé térségében tervezett magas halogéntartalmú veszélyes hulladékégetõ és salaklerakó létesítésére a környezetvédelmi engedélyt megadja.

A szalántai Polgármesteri Hivatal keresete alapján a Pécsi Közigazatási Bíróság a Fõfelügyelõség másodfokú határozatában elrendelt azonnali végrehajtást felfüggesztette és a tárgyalássorozatot megkezdte.

A Fõfelügyelõség és a perbe mellé beavatkozó Garé önkormányzata és Hungaropec Rt fellebbezést nyújtott be a Baranya Megyei Bírósághoz. A Baranya Megyei Bíróság tárgyalás nélkül meghozta végzését, amiben megállapítja, hogy környezetvédelmi engedély ügyében hozott fõfelügyelõségi határozatban nincs bírósági felülvizsgálatnak helye, az I. fokú bírósági ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.