1995 áprilisában 98 ember rendezett megbeszélést errõl a kérdésrõl, ezen részt vett többek között Betsy Taylor, Dana Meadows és Vicki Robin - környezetvédõk, hirdetés és tévé-ellenes csoportok tagjai, a lelki megújulást hirdetõk, a kapitalizmus bírálói és a fogyasztói mozgalom vezetõi.

Közvéleménykutatást rendeztek arról, hogy miként vélekedik az E.Á. lakossága, s négy alapvetõ pontban összegzik a nézeteket:

1. Az amerikaiak szerint a társadalom elsõbbségei mindennél elõbb vannak. Az emberek szerint a materializmus és az önzés, a kapzsiság egyre jobban uralja a közéletet és a magánéletet.
2. Az amerikaiak mélyen aggódnak a jövõ miatt.
3. Az embereknek nem tudják, hogy a saját életükön, vagy a társadalom egészén kell-e inkább változtatniok. 82%-uk szerint "a legtöbbünk pazarló módon többet vásárol és fogyaszt, mint amennyire szüksége van."
4. Az amerikaiak látják, hogy milyen összfüggés van a fogyasztás és a környezet között. Ösztönösen érzik, hogy az egyre többet akarás hajlama fönntarthatatlan.

A fölmérés során ilyen válaszokat adtak:

• Mi vagyunk a történelem leggazdagabb nemzete, és mégis sokan közülünk boldogtalanok.
• Nincs egyensúly a természet és önmagunk között.
• Nem-anyagi szükségleteinket anyagi dolgokkal akarjuk kielégíteni.
• Gazdaságunk és életünk alapja az a téveszme, hogy a több az jobb.
• Választásainkat a a gazdaság szerkezete szabja meg és nem a valós szükségleteink.
• A föld ki tudja elégíteni mindenki szükségleteit, de a kapzsiságát nem (Gandhi)
• Ha nincs rá szükséged, ne vedd meg.
• Az emberekben keresd meg az örömödet, ha a termékekben.