Hulladékos kisokos önkormányzatoknak

Az önkormányzati aloldalra kattintva rövid cikkeket lehet találni a már megvalósult hazai jó példákról, az oldal jobb oldali menüjében pedig további hasznos segítséget lehet kapni a Nulla Hulladék munkához:

• hasznos linkeket (egyelőre ezek többsége angol nyelvű oldalra mutat)

• a dokumentumtárban útmutatókat (magyar nyelvű anyagok)

• a Humusz ajánlásait arról, hogy az önkormányzatok mi mindent tehetnek azért, hogy településükön kevesebb hulladék keletkezzen

A dokumentumtár útmutatói közül most az alábbiakat emeljük ki:

1. Útmutató hulladékudvar létesítéséhez

Eddig még nem sok településen létesült hulladékudvar, noha ez jó kiegészítője lehet mind a szigetes, mind pedig a házhoz menő gyűjtésnek – elsősorban nagyobb településeken (10-15 ezres lélekszámtól). Igaz, a létesítés se nem túl olcsó, se nem túl egyszerű. Az útmutatóban kitérünk többek között a következőkre: mikor érdemes ilyet létesíteni, mit érdemes benne gyűjteni, milyen telephelyre van szükség, milyen műszaki követelményeknek kell megfelelni, milyen költségek merülnek fel létesítéskor, üzemeltetéskor. A mellékletekben áttekintjük, hogy mi a helyzet a biológiai lebomló hulladékok különgyűjtésével, a sittlerakók üzemeltetésével, speciális hulladékok átmeneti tárolójának létesítésével.

2. Útmutató az arányos és differenciált díj bevezetéséhez

Arányos a díj akkor, ha azt a hulladék ürítésekor (tömegben vagy térfogatban) mért és ténylegesen átvett mennyiség után vetik ki. Differenciált díjról akkor beszélhetünk, ha más-más egységárat számolunk fel a vegyes hulladék, a szelektíven gyűjtött komponensek, az inert hulladék vagy a lomtalanítás, stb. esetében. A díjnak ösztönöznie kell a vegyes hulladék keletkezésének csökkentését és a szelektivitás növelését.

A teljesítményarányosan és differenciáltan kivetett hulladékdíj egyszerre szolgálja a fogyasztói jogok védelmét, a hulladékcsökkentést, továbbá a hulladék eltérítését az ártalmatlanítás irányából a hasznosítás felé. Az arányos díj teremti meg az általánosabb motivációt a szelektáláshoz és a komposztáláshoz, jelenleg ugyanis csak a környezettudatosabb lakosok végzik ezeket – saját belső indíttatásukból.

A díjakra vonatkozó jogszabályok és alkotmánybírósági határozatok is a keletkezett hulladék mennyiségével arányos díjfizetés mellett törnek lándzsát. Útmutatónkban leírjuk, hogy mi dolga ezzel az önkormányzatoknak, illetve hogy a díjat hogyan érdemes meghatározni.

Amennyiben ezzel kapcsolatban jogi jellegű kérdésük lenne, írjanak az [email protected] címre. A Nulla Hulladék program keretében az EMLA Egyesület (amely sok éve foglalkozik környezetjogi kérdésekkel) 2010. november 20-ig tud válaszolni kérdéseikre.

Az EMLA állásfoglalása az arányos és differenciált szemétdíjról szintén megtalálható a már említett dokumentumtárban, a következő címen: Hulladékdíj reform - Humusz/EMLA jogi tanulmány

3. Útmutató házi komposztálási program indításához

A szerves hulladékok elkülönített kezelése különösen fontos elemét jelenti a hulladékcsökkentést célzó tervezésnek. Az uniós elvárások is előírják, hogy drasztikusan csökkenteni kell a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát. A szerves hulladék helyben hagyásának és helyi feldolgozásának nagy jelentősége lehet, ugyanis így a TSZH 30-40%-ára nem kell logisztikai rendszert kiépíteni. Ezzel párhuzamosan a lakosok terhei is csökkenthetők, ha nem kell szemétszállítási díjat fizetniük a szerves frakció után. A szerves hulladékok kezelésének egyik módja a házi komposztálás népszerűsítése és ehhez kapcsolódó komposzt program szervezése. Útmutatónkban ennek javasolt lépéseit vesszük sorra.

Az anyagok ingyenesen letölthetők, de felhasználásuk a Humusz előzetes engedélyéhez kötött.