A spenótos gumicukor esete a papírgurigával
Félre az ehető dolgokkal! Tesztünkben annak jártunk utána, mi az a megfoghatatlan csoda, ami a gumicukrokban úgy elbűvöli az igen ifjú korosztályt. Mert az nem kétséges senki előtt, hogy a gumicukor diadalútja töretlen, közel száz éve tart és sajnos még nem látni a végét. Gonosz gyanúnk, hogy ezen édesség is a fogorvosok nemzetközi egyesületének támogatásával terjed jobban még a hamburgernél is – útját kieső protézisekkel és odvasodó fogakkal díszítve, nagy megelégedésére az idézett szakembereknek.
Hosszas tipródás után négy terméket szemeltünk ki, kizárólag a szín és pillantnyi elmeállapotunk (nem jellemző érték) alapján. A Haribo (gyártó: Haribo Hungária Kft., Nemesvámos, Szeder u. 5.) két termékkel is felhívta magára értő figyelmünket: a Happy Cola és a Goldenbare. Mellé két, a piacon egyáltalán nem ismeretlen fogrohasztó cég termékét vizsgáltuk: a Fundy (címük, elérhetőségük a csomagoláson nincs feltüntetve) Gummy Bears beszédes nevű, és a New Bon Pari nevű terméket a Candytól (forgalmazza a Nestlé Hungária, Budapest, Ybl Miklós tér 8.).
Tartalomhoz a forma
A Goldbären és a Gummy Bears értelemszerűen mackó formájú termékei esztétikailag tökélyre törekszenek – már az alapanyag nyújtotta lehetőségeken belül. A Fundy mackója egy vadászat után kissé megtört, enyhén jobb oldalára billenő állatot ábrázol, meglehetős életszerűséggel, már ami a fej, a test és a végtagok meglétét illeti, míg a Goldbären termék embrionális állapotában megörökített medveifjat formáz, közvetlenül spontán vetélés után, hanyatt fekvő állapotban (ez utóbbi megállapításunkat a termék színe – vérpiros – is alátámasztani látszik).
A Bonpari új vizekre evezett, amely vizekben nyüzsögnek a cápák: a zacskóból megfoghatatlan állagú, kétféle neonszínben pompázú vízi állat idolja került elő, míg a Happy Cola még messzebb ment a művészi szintű önkifejezésben: a termék egy félig üres – avagy félig teli – kólásüveget formáz, alján megdöbbentően életszerű kólaszínben, felül megdöbbentően életszerű semmilyen színben pompázva. Úgy gondoljuk, a fiatalabb korosztály biológiai és anatómiai ismereteit az első három termék a legmesszebbmenőkig elmélyíti, már ami az állatvilágban előforduló formagazdagság illusztrálását illeti.
Formához a tartalom
Abban mind a négy termék gyártója megegyezik, hogy a gumicukorról, ha már muszáj bármit is elárulni, semmiképp ne adjanak olyan információkat, amely egy hétköznapi ember, pláne a fő felhasználó, egy gyerek számára értelmezhető volna, sőt, a nulla információs blokkot még úgy is helyezték el kivétel nélkül a csomagolóanyagon, hogy a körülbelül 2 pontos betűk az átlátszó zacskón nagyítóval se legyenek olvashatóak. Lássuk be, jobban is járunk így. Egy cukor nem a KukaBúvár, hogy olvasgassa az ember (bár mindkettőt jól meg kell rágni).
Nos, bármilyen meglepő, egy gumicukor glükózszirup, cukor, kocsonyásító adalék zselatin, szőlőcukor, víz, savanyítószer – citromsav -, karamellizált cukorszirup, aromák, növényi zsír, tapadás elleni méhviasz (E-901), carnauba-viasz (E-903) felhasználásával készül (Happy Cola), illetve más termék esetén még meg lehet bolondítani csipetnyi gyümölcskivonattal (Goldbären), színezékkel (E-104, 110, 124, 129, 131) és keményítőszörppel (na, AZ meg mi?!) a Fundy-éknál, avagy éppenséggel C-vitaminnal (Bon Pari)
Ragadás-próba
Bár egyetlen másodpercig nem volt kétséges, hogy a gumicukrok, bármely gyártótól származzanak is, tökéletesen megfelelnek a legszigorúbb előírásoknak is, amelyek valaha születtek a pillanatragasztókkal kapcsolatban, az eredmény maga mégis megdöbbentő volt. Legifjabb gyermekünk, aki még egyáltalán hajlandó volt a gumicukor közelébe menni a maga három esztendejével, fél percnyi rágódás után kiválóan odakötött a vécépapírgurigához (jobb kéz), illetve a monitorhoz (bal kéz), miközben a száját már nem tudta kinyitni, de a résen keskeny csíkban folyt ki a meghatározhatatlan színű és állagú lé.
A további kíséreltezéstől azonban már ő is elzárkózott.