Az új rendeletek célja a korábbi bonyolult szabályozás egyszerûsítésén túl, hogy a fogyasztók biztosak lehessenek a megvásárolt élelmiszer összetételében és biztonságosságában. Cél a veszélyes anyagok fokozott kivonása, a fogyasztók félretájékoztatásának megakadályozása, valamint az, hogy az engedélyezés során a legújabb tudományos információkat is vegyék figyelembe. Az Európai Parlament plenáris ülése július elején fogadta el a négy jogszabály végleges, a Tagállamok által is jóváhagyott változatát. Az új egységes engedélyezési rendelet, valamint a hozzá kapcsolódó, már engedélyezett élelmiszer adalékanyagok felülvizsgálatáért felelõs jogszabály jelentéstevõje a svéd szociáldemokrata Åsa Westlund volt. Emellett elfogadták az élelmiszer enzimek valamint a természetes és mesterséges aromák engedélyezésének új szabályozását is.

A most elfogadott engedélyezési rendeletek az adalékanyagok (pl. édesítõszerek, színezékek), az aromák és az élelmiszer enzimek használatát és címkézését szabályozza, és a közös, EU-szintû engedélyeztetési folyamatot határozza meg. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által alkalmasnak javasolt anyagok egy az Európai Bizottság által kezelt úgynevezett pozitív listára kerülnének. Egy adalékanyag ezentúl csak akkor engedélyezhetõ, ha biztonságos, technológiai szempontból szükséges, nem vezeti félre a fogyasztót, és elõnyös a fogyasztó számára. A tagállamok a területükön készített hagyományos ételek esetében betilthatják az adalékanyagok egyes fajtáit.

Az Európai Parlament célja az volt, hogy növelje az engedélyezés átláthatóságát, és hogy a jogszabály ösztönözze a biztonságosabb anyagok használatát. A jelentéstevõ javaslatára az új jogszabály elõírja az érzékeny csoportok (gyermekek, betegek, stb.), és különösen az allergiás emberek védelmét. A környezetvédõk sikere, hogy ezentúl az adalékanyagok környezetvédelmi hatásait is figyelembe veszik, ezt indokolja például, hogy édesítõszerek gyakran kimutathatóak a csatornák közelében az élõvizekben. A zöldek el szerették volna érni, hogy a nanotechnológiával gyártott adalékanyagokat külön kelljen engedélyezetni, még akkor is, ha már engedélyezett anyagból készülnek, ugyanis attól eltérõ tulajdonságokkal bírhatnak. Sajnos ez a javaslat a Tagországok kormányainak ellenállásán megbukott, viszont annyi belekerült a jogszabályba, hogy ha az adalékanyag összetevõjének gyártási folyamata megváltozik, azaz például ha nanotechnológiával megváltoztatják a részecske méretét, akkor újra kell vizsgálni az anyagot.

Az Asa Westlund svéd képviselõnõ által jegyzett másik tervezet az élelmiszer adalékanyagok felülvizsgálatáról szól. E szerint az új anyagok engedélyeztetésével párhuzamosan, a már piacon lévõ anyagokat is újra kell vizsgálni Az új rendelettervezet elõírja, hogy csak azok az élelmiszer-adalékanyagok (édesítõszerek, színezõanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, zselésítõ anyagok, csomagolásnál alkalmazott gázok) engedélyezhetõek, amelyek nem károsak a fogyasztók egészségére. A rendelet betiltja az adalékanyagok használatát feldolgozatlan, azaz friss élelmiszerekhez. Kivételekkel ugyan, de ezentúl édesítõszereket és színezékeket tilos lesz bébiételekhez adni. A jogszabály szerint a gyártók nem kelthetnek hamis benyomást a termékek frissességérõl. Ízfokozókat csak akkor lehetne alkalmazni, ha a kívánt hatás nem érhetõ el természetes fûszerekkel.

A fogyasztóvédõ szervezetek sikere, hogy az új jogszabály elõírja, hogy bizonyos, jellemzõen az édességekben és üdítõitalokban található „azo" ételfestékeket (E102, E104, E110, E122,E124 és E129) ezentúl külön jelölni kell a termékeken. A Southampton-i Egyetem kutatási eredményei szerint ugyanis ezek az anyagok gyermekekre fokozottan károsak. Nátrium-benzoát tartósítószerrel együtt fogyasztva hiperaktivitást, tanulási és koncentrálási nehézségeket okozhatnak. Hegyi Gyula magyar EP képviselõ, aki felkarolta a kezdeményezést, a parlamenti viták során elmondta, hogy a fogyasztóknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a természetes élelmiszerek és üdítõk nem olyan harsogóan színesek, mint a mesterséges színezés után. Különösen fontos, hogy a gyermekek ne szokjanak hozzá az agyonszínezett, káros adalékanyagokkal teletömött élelmiszerekhez, üdítõkhöz. Dr. Dömölki Livia az OFE szakértõje, a kezdeményezõ civil szervezetek részérõl közleményében kijelentette, hogy reméli, hogy hamarosan nem engedélyezik az azo-színezékek használatát, tekintettel arra, hogy táplálkozási értékük nincs, s ráadásul azt az érzetet keltik a fogyasztóban, mintha valódi gyümölcsbõl készülnének azon élelmiszerek, amelyekhez használják ezeket. Az új jogszabáy külön rendelkezik tehát egyes azofestékeket tartalmazó élelmiszerekrõl, azokon figyelmeztetõ feliratot kell elhelyezni, miszerint az élelmiszer „Károsan befolyásolhatja a gyermekek figyelmét és teljesítményét".

Külön rendeletet terjesztettek elõ az EU-ban használt mintegy 2600 természetes és mesterséges aroma szabályozására. A jogszabálytervezet szerint egy aromát csak akkor lehet természetes aromának hívni, ha az összetevõinek legalább 95 százaléka természetes eredetû.

A negyedik élelmiszer adalékokról szóló rendelet az élelmiszeripari enzimeket szabályozza. Enzimeket, mint például a különbözõ élesztõk, vagy a sajtérleléshez használt penészgombák az élelmiszergyártás számos területén használunk az élelmiszerek állagának, külalakjának és tápértékének javítására. Mindezidáig semmilyen szabály nem vonatkozott az élelmiszer enzimekre. A most elfogadott jogszabály viszont az élelmiszeradalékhoz hasonló tesztekhez köti az enzimek engedélyezését a fogyasztók biztonságának érdekében. Azt viszont sajnos a Parlament javaslata ellenére sem lesz kötelezõ jelölni, ha az élelmiszeripari enzim GMO-t tartalmaz.

A négy új jogszabály értelmében a 27 Eu tagországban ezentúl remélhetõleg csak az emberi egészségre nem káros és a környezetet se veszélyeztetõ adalékanyagot fognak engedélyezni. A jelenleg a piacon lévõ körülbelül 300 adalékanyag és 2 600 aroma egészségi és környezeti hatásait pedig fokozatosan tesztelni fogják, és csak a biztonságos anyagok maradhatnak a piacon.