Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Garéi milliárdok nyomában III.

Év: 
2007
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Pánovics Attila

A garéi veszélyes hulladéklerakó felszámolásának 1,2 milliárdos munkálatait a környezetvédelmi miniszter 1998-ban leállíttatta, majd rövidesen szerzõdést bontottak a kivitelezõ AGM Beton Rt-vel. A cég 1,9 milliárd forint kártérítést kért a magyar államtól. Hosszú huzavona után 2006 áprilisában a KvVM peren kívül több mint 7,7(!) milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt.-nek.
Dr. Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör elnöke kitartóan szeretné megtudni, hogy miért ennyit. A KukaBúvárban két részletben már beszámolt jogi küzdelmeirõl, most itt a folytatás.

Az adatvédelmi biztos eljárásának köszönhetõen 2007 júliusában a Pécsi Zöld Kör birtokába jutottak azok a szakértõi anyagok, amelyek az AGM Beton Rt., az AGM Vagyonkezelõ Rt. és Andrássy János Mihály, mint felperesek, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban KvVM), mint alperes közötti peres eljárás lezárásához készültek. A KvVM által megküldött, adószakértõk által készített anyagokból kiderül, hogy a felperesek 2006. februárjában levelet írtak a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, amely egy több mint 10,33 milliárd forintos egyezségi ajánlatot tartalmazott. A felperesek által felszámított kár egyrészt az 1,919 milliárd forintnyi tényleges kárból, az ehhez kapcsolódó, körülbelül 1,914 milliárd forintnyi törvényes kamatból, 1,033 milliárd forintnyi árindex-változásból (infláció), és végül egy csehországi projekt meghiúsulása miatti, 3,376 milliárd forintnyi elmaradt haszonból tevõdött össze. A teljes követelés mintegy 80%-a az AGM Beton Rt. részérõl merült fel.
A tényleges kárt egyik szakértõi anyag sem vitatja, tekintettel arra, hogy azok jogalapját bírói döntések korábban már elismerték. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezekben az eljárásokban a bíróságok a kártérítés összegét nem határozták meg, hiszen csupán a követelés jogalapja tekintetében született végleges döntés. Az összegszerûség kérdése már egy külön eljárás során került volna eldöntésre. Mindkét szakértõ kifogásolta az infláció kárigényként történõ felvetését, hiszen ez ellentétes a Ptk. rendelkezéseivel, mivel a szerzõdésszegõ fél (jelen esetben a KvVM) csak késedelmi kamat megfizetésére kötelezhetõ. A késedelmi kamat és az árindex-változás emiatt együtt nem alkalmazható. Szintén egyetértenek a szakértõk abban, hogy a csehországi projekt meghiúsulásának a feltüntetése több szempontból is elfogadhatatlan. Egyrészt a felperesek semmivel nem indokolták, hogy az elmaradt projekt miért pont ekkora kártérítési igényt von maga után. Másrészt nem bizonyították, hogy a csehországi tendert kizárólag a garéi munkálatok leállítása miatt nem tudták megnyerni. Harmadrészt – és talán ez a legsúlyosabb probléma –, egy el nem végzett tevékenységet állítottak be referencia anyagként. A közbeszerzési elõírások alapján azonban csak megvalósított, leigazolható projekteket szabad a közbeszerzési eljárás keretében bemutatni.
Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy a felperesek vajon jóhiszemûen állították-e össze az – egyébként adó- és könyvszakértõ által kiszámított – követelésüket, hiszen a fent elmondottak alapján egyértelmû, hogy több tétel is jogellenesen szerepelt az egyezségi ajánlatban. A KvVM számára az egyik szakértõ összességében mintegy 7,692 milliárd (max. 7,883 milliárd), a másik pedig mintegy 5,584 milliárd (max. 7,272 milliárd) forint megtérítését javasolta. A maximum összegek jogos követelésként veszik figyelembe a meghiúsult csehországi projektbõl származó elmaradt haszon egy részét is.
Az adatok ismeretében akár elégedettek is lehetnénk, hogy a peres feleknek sikerült 7,697 milliárd forintban megegyezniük. A Budapesti Vegyimûvek ügye azonban jó ideje várható fordulatot vett: szeptemberben benyújtották a felszámolási kérelmet a részvénytársaság hitelezõi. Emiatt bizonytalan idõre leáll a Baranya megyei Garé és Hidas határában lévõ egykori veszélyeshulladék-tárolók kármentesítése. Várható, hogy ezt a magyar államnak kell majd finanszíroznia. Újabb 3-4 milliárd forintnyi közpénzbõl.