Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltató cége környezetvédelmi fejlesztési programot indított el, melynek számos témája közül az egyik a cég hulladékgazdálkodásával foglalkozik. A feladat célja a társaságnál keletkezõ hulladékok átláthatóbb, gazdaságosabb és környezetbarátabb kezelésének, ártalmatlanításának és értékesítésének megvalósításához szükséges állapotfelmérés és javaslat kidolgozása. Bár a Hulladék Munkaszövetség elsõsorban lakossági hulladékgazdálkodással foglalkozik, nem riadt vissza attól, hogy független szakértõként tanulmányt készítsen a MATÁV hulladékainak értéknövelési, újrahasznosítási lehetõségeirõl, valamint olcsó és biztonságos, a környezetvédelmi elõírásoknak teljes mértékben megfelelõ, ártalmatlanítási módjáról.

Természetes, hogy egy távközlési szolgáltató cégrõl elsõsorban nem a hulladéktermelés jut eszünkbe. A távközlési ipar - hasonlóan a számítástechnikához - gyors ütemû fejlõdésének (a kialakulóban lévõ információs társadalom növekvõ igényeinek) köszönhetõen a környezetterhelést csökkentõ szolgáltatások mellett kiemelt hangsúlyt kell fektessen az alapanyag-felhasználás csökkentésére, és a keletkezõ hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. A cég esetében nem csak a technikai hulladékokról beszélhetünk, hanem a mintegy 14000 munkatárs "termelte" irodai és egyéb hulladékokról is. A hulladékok egy része kommunális és intézményi, másik része a tevékenység során keletkezõ technikai hulladék, melyek kisebb hányada nem veszélyes termelési hulladéknak, nagyobb része különleges bánásmódot igénylõ veszélyes hulladéknak minõsül.

A veszélyes hulladékok elõírásnak megfelelõ kezelését roppant mód nehezíti, hogy a róluk szóló 102/1996. Kormányrendeletben a kábelhulladékok minõsítése nem egyértelmû, nincs pontosan meghatározva, hogy mely összetételû kábelek, milyen veszélyességi osztályba sorolandók. A technikai hulladékok amellett, hogy kezelést igényelnek, elsõsorban fémtartalmuk miatt nagy értéket is képviselnek. Elõfeldolgozással és értékesítésükkel bevételt jelenthetnek a cég számára; a veszélyes hulladékok között azonban jelentõs mennyiség csak költséges eljárásokkal ártalmatlanítható környezetkímélõ módon.

A megbízás szerint a tanulmány fõ feladatai az alábbiak voltak:

• Összesítõ elemzés a MATÁV-nál keletkezett kommunális és veszélyes és szelektáltan gyûjtött hulladékokról
• Ajánlás a központi gyûjtõhelyek kialakításának módjaira és a hulladék szállításának módszereire
• A gyûjtött hulladékok hasznosítási lehetõségeinek kidolgozása hulladékfajtánként és csoportonként
• Ártalmatlanítási alternatívák a nem hasznosítható hulladékokra
• Az EU - integrációval kapcsolatos környezetvédelmi feladatok
• Ajánlás hulladékcsökkentési lehetõségekre

A tanulmányban törekedni kellett arra, hogy a feladatok amennyire csak lehetett a szervezeti felépítést szem elõtt tartva és a gazdaságossági és környezetvédelmi érdekeket harmonizálva kerüljenek kidolgozásra.

A tanulmányt a GATE Zöld Kör három tagja, név szerint Hartman Mátyás, Gentischer Péter és Czinkota Imre, valamint Szilágyi László és Nagy Tamás készítette.