Narancs Braziliából
A világ narancsfogyasztásának 90%-áért a fejlett északi országok a felelõsek. Az Európában felhasznált narancs több mint 80%-a Brazíliából származik. (Brazília utcahosszal vezeti a narancstermelõk "világranglistáját"). Ahhoz, hogy a brazil narancs Európába érkezhessen, 12 ezer km-t kell szállítani; a narancsot eredeti térfogatának 8%-ra sûrítik és -18 Celsius fokra hûtik.
A kivitelre szánt narancs körülbelül 90%-a a Sao Paolo környéki ültetvényekrõl való, ahol természetesen monokultúrás gazdálkodás folyik. Nem igazán közismert például, hogy mennyire vízigényes a narancslé elõállítási folyamata. Egyetlen pohárnyi üdítõ 22 pohárnyi vízbe "kerül"( fõleg a mosás meg a sûrítés, aholis gõz segítségével választják el egymástól a gyümölcs héját és értékes részeit, felelõsek ezért). Egy tonna narancslé ugyanakkor kb. 100 kg. üzemanyagot (nyers- és dízelolaj) is "elhasznál". Ha még jobban utánaszámolunk, kiderülhet, hogy egyetlen kg. dízelolaj finomítása 0.5- 20 liter vizet is igényelhet.
A kedvezõ éghajlatnak köszönhetõen Brazíliában még nem használnak öntözõberendezéseket (az egyik legfontosabb narancstermelõ-cég most építi ki rendszerét) ami jelentõsen megnövelheti a terhelést. Az Egyesült Államokban, ahol öntöznek, egy kg. narancslé 1000 liter öntözõvízbe és 2 liter üzemanyagba "kerül". Néhány szót a terület-igényrõl is: egyetlen német polgár évi 21 literes narancslé "fejadagjának" kielégítése 24 négyzetméternyi földet foglal el Brazíliában. Ez kevésnek tûnhet, de összegezve bizony sokat eredményez. Évente a nyugat-németek (itt úgy fest, hogy csak rájuk vonatkozik a tanulmány) körülbelül 150.000 hektárnyiért felelõsek csupán narancsfogyasztásuk révén - ez háromszorosa a nyugat-németországi gyümölcs-termõ területeknek.(48.000 hektár). A tanulmány szerzõi azt is kiszámolták, hogy ha a Föld összes lakója ennyit "követelne" magának, 130.000 négyzetkilométer (nagyjából Görögországnyi) területre lenne szükség csak narancs-termesztésre.
Befejezésül még néhány idevágó adat. Jelenleg a világ összes lakosára kiszámítva fejenként 0.28 hektárnyi földterület jutna. A gyakorlatban a megoszlás rendkivül egyenlõtlen, a "fejletteknek" ugyanis sokkal több jut annál mint ami õket megilletné. Például Hollandia 7-8- szor több temõföldet használ az ország határain túl mint "odahaza" (állati tápok, kávé, gyümölcsök). Ez fejenként 1.2 hektárnak felel meg évente.
Forrás: Major material flows associated with orange juice consumption in Germany- S. Kranendonk and S. Bringezu, Wuppertal Institut, Germany in Fresenius Envir. Bull. 2 455-46O (1993)
