'Nem cselekedhetsz egyszerre egy dolgot'. Sokan pontosan azert rettegnek ezektõl a "vivmanyoktól", mert jól tudják, hogy a következmények beláthatatlanok lehetnek. Már eddig is számtalan példa hívja fel erre a figyelmet, de most, hogy nagyságrendileg is több ilyen növény, mikroorganizmus és állat kerûl "forgalomba", bizony komoly okunk van az aggodalomra. Mindezidáig azt mondhatjuk, hogy többé kevésbé számítani lehetett mindarra a szörnyûségre, amit a tudomány alkalmazása eredményezett (sokan elõre figyelmeztettek a veszélyre), de ezúttal csak igen-igen félénk becsléseket kockáztathatunk meg. Hetyke legény módjára az evolúció folyamatába szeretnének beleavatkozni egyesek, csupán egyetlen szempontot figyelembe véve. Mi lesz még ebbõl?

Az igazi nagy bajok az idén kezdõdtek, midõn az Egyesült Államokban az élelmiszer és gyógyszerhivatal engedélyezte ezen fajták forgalmazását. Csak szójababból több mint 400 ezer hektárnyit vetettek el az idén, tervek szerint jövõre akár megtízszerezõdhet ez a szám. 1990 óta mintegy 3000 fajta "készült el" a laboratóriumokban és áll bevetésre készen. Miközben az új fajták kialakítása rendkívüli sebességgel folyik, a lehetséges következmények felderítésére nem sok figyelmet szentelnek...

A Monsanto próbálja elhitetni, hogy semmiféle veszélyt sem hordoznak magukban az általa kifejlesztett fajták, ugyanakkor viszont gyakran titkolózik is. Nem túl szívderítõ egy olyan vállalattól válni függõvé, amelyet csakis a haszon érdekel. Már a múltjuk is elég sötét ezeknek a cégeknek, íme néhány részlet a Monsanto bûnlajstromából: a '20-as években õ állt elõ a máig vitatott zaharinnal, a '60-as években a rákot kiváltó PCB-t gyártották, a '80-as években pedig saját munkásaik veszélyes munkakörülményeirõl hazudtak. Most meg elõállnak ezekkel az új fajtákkal. A Monsanto nemrégiben bekebelezte a legnagyobb amerikai paradicsomtermelõ vállalatot. Nagy terveik vannak új fajtájukkal. "Abban a helyzetben vagyunk, mint Ray Kroc (a McDobálsz megalapítója) az '50-es években". Majd meglátjuk...

Az Egyesült Államok mindeközben sûrgeti az új fajták bevezetését és mindenfajta ellenõrzés kiiktatását. Egyes fajtákat különlegesként reklámoznak, így jól megkülönböztethetõek, másokat (a legismertebb példa a szójabab, melyrõl eddig nem volt közismert, hogy a feldolgozott élemiszerek 60%-ban megtalálható) viszont nem lehet felismerni. Habár a közvélemény ( az Európai Unióban a vásárlók mintegy 90%-a), a fogyasztóvédelmi szervezetek, sõt mi több az Európa Parlament is kérte, hogy az árukon tûntessék fel azt is, hogy tartalmaz-e genetikailag modósított anyagokat, az üzleti körök szava szokás szerint többet nyom a latba. Németországban kész botrány kerekedett az ûgybõl; fizikusok egy csoportja követelte a feltüntetést, környezetvédõ szervezetek hevesen tiltakoznak, Bonnban például nyúlnak öltözve próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy nem szeretnének kísérleti állatokká válni.

Világméretû bojkott kerekedett az ûgybõl, az E.Á. szójabab kivitele 10%-kal esett vissza az utóbbi idõben. Kanada és Ausztrália nemet mondott a Monsanto "nagyszerû" találmányára, Európában is nagy az ellenállás. Október végén a németországi Nestlé és Unilever képviseletek bejelentették, hogy a a tengerentúlról származó szójababot nem hajlandók átvenni, mellettük több más jelentõs európai felvásárló is visszakozott. Október eleje óta 48 ország több mint 300 fogyasztói-, farmer-, érdekvédõ szervezet, egészség-, és környezetvédõ csoport csatlakozott a bojkotthoz.

Sajnos a Monsanto nincsen egyedül. Hasonló a helyzet a svájci Ciba Geigy egy búzafajtájával, amely az Egyesült Államokban engedélyezve van, az Európai Unióban viszont betiltották.

 The Verge, Brian Tokar "Consumer Bewar" c. cikke alapján