* Az árak csupán tájékoztató jellegûek!

Néhány akkutöltõ ára

Az elemek töltéséhez szükséges idõ a töltõ és az elem típusától függ, néhány tájékoztató adat:

Töltési idõk:

MENNYIBE KERÜL AZ AKKUMULÁTOROK ÚJRATÖLTÉSE?

Vegyünk példának egy ceruzaelemnek megfelelõ NiCd akkumulátort! A négy db ceruzaelem töltésére szolgáló akkumulátortöltõ felvett teljesítménye 5 W. A töltési idõ 14 óra. A töltéshez elfogyasztott áram: 5 x 14 = 70 Wh, egy elemre vetítve a töltéshez zükséges áramfelvétel: 17,5 Wh (0.0175 kWh). Ha 7.50 Ft/kWh áramdíjjal számolunk, akkor egy ceruzaelem feltöltésének az áramköltsége 13 fillér!

Mielõtt az olvasó boldogan rohanna a boltba akkumulátort vásárolni, fel kell hívnom a figyelmet az elemek és az akkumulátorok közötti néhány lényeges különbségre:

- eltarthatóság: egy tartós elemet évekig lehet tárolni, ezzel szemben egy akkumulátor néhány hét alatt is érezhetõen veszít a töltésébõl, néhány hónap alatt pedig magától kimerül.

- kapacitás: az akkumlátor kapacitása lényegesen kisebb mint egy igazi tartós elemé, inkább a normál elem és a féltartós elem között van. (A régeben gyártott ceruza-akkumulátotok kapacitása 500 mAh, az újabbaké 750 mAh. Az elemek kapacitására eddig sehol nem találtam adatot, örömmel venném, ha valaki kisegítene!)

- Egy elem cella feszültsége 1.5 V az akkumulátoré 1.24 V.

- Az akkumulátorok használata folyamatos odafigyelést igényel, (mikor töltöttem utoljára?, nem felejtettem bekapcsolva a töltõt? stb...)

- Túltöltéssel és tartós, teljes lemerítéssel tönkre lehet tenni az akkumulátorokat

- Az önkisülés miatt nem ajánlható az akkumulátor olyan helyekre, ahol hosszantartó kis fogyasztást kell kielégíteni (pl. elektromos óra).

Ennyi hátrány után nézzünk valami elõnyt is:

- Az akkumulátorok környezeti terhelése nagyságrendekkel kisebb mint az eldobható elemeké: az évek során eldobott több száz elem helyett mindössze egy akkumulátor.

AKKUMULÁTOROK BETÉTDÍJAS FORGALMAZÁSA

Meg lehetne oldani a töltött akkumulátorok betétdíjas üzleti forgalmazását, valahogy úgy mint a szódás szifonpatronét: az elsõ alkalommal kell kifizetni a betétdíjat, attól kezdve egy "elemvásárlás" - vagyis a csere - néhány forintba kerülne. A kimerült akkukat szakszerûen újratöltenék. Ez a külföldi elemgyártók forgalomnövekedése helyett hazai munkahelyeket teremtene - lenne olyan foglalkozás, hogy "akkumulátortöltõ és forgalmazó". A töltött akkunak lenne dátuma, szavatossági ideje, de a boltokban elhelyezett töltésmérõvel is ellenõrizhetné a vásárló, hogy megfelelõen töltött-e az elem amit vesz.

Ez persze csak elsõ közelítésben ilyen egyszerû, sok gond lenne a fogyasztók részérõl szakszerûtlenül kezelt, vagy egyszerûen csak sokat használt elemekkel, pl. visszaviszek egy új elemet és kapok cserébe egy 990-szer feltöltöttet... ( Az 1000-szeres újratölthetõség nem éles határ, a használat során az elemek folymatosan veszítenek a képességeikbõl.)

A rendszert megfelelõ környezetben kisérleti jelleggel ki lehetne próbálni. Egy iskolában - megfelelõ támogatással - meg lehetne oldani azt, hogy ne kelljen az elsõ alkalommal több száz Ft-ot kiadni az akkumulátorért, a diák aláírja, hogy átvett x db elemet, majd év végén visszaadja. A cseréknél pedig nem olyan nagy tragédia, ha a (mondjuk) 5 Ft-os cseredíjért esetleg néha gyengébb elemet kap.

AZ ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK GAZDASÁGOSSÁGÁI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Nézzük azokat az alkalmazásokat, ahol viszonylag gyakran kell elemet cserélni. Egy nagy teljesítményû vaku, fényképezõgép, walkman használata során esetleg naponta vagy hetente kell új elemet venni, ekkor már érdemes összevetni a költségeket!

Ha a gyár által garantált 1000 újratöltést vesszük alapul, akkor az akkumulátor használata esetén a töltõ, az akkumulátorok költsége és az újrafeltöltések áramdíja (ez példánkban összesen 3000 Ft) oszlik 1000 részre. Vagyis egy feltöltött ceruza- akkumulátor ára mindent figyelembe véve 3 Ft! Az 1000 töltés kapacitásának óvatos becslés szerint legalább 250-300 db tartós elem felel meg. Ennek az ára viszont kb. 30.000 Ft. Úgy is meg lehet a kérdést fogalmazni, hogy hányadik elemvásárásnál fizettem ki egy töltõ és az akkumulátorok + töltések árát? Az idézett példánál maradva (2x2 ceruza akku+töltõ+áram = 3000 Ft), amikor megvettem az 30-ik tartós elemet, akkor annyi pénzt adtam ki, amennyiért vehettem volna egy töltõt akkumulátorokkal, amelyeket még ezután 900-szor feltölthetnék!

A kérdés csak az, mennyi idõ alatt használok el 30 db elemet?

Az akkumulátorok beszerzésénél az az idõ, amig egyébként eljutnék a 30-ik elem vásárlásához, a megtérülési idõ. Addig le van kötve a pénzem. Nyilván nem lehet hosszú évekig várni a megtérülésre, viszont érdemes befektetni, ha ez az idõ rövid. Ha szigorúan vesszük a gazdaságossági vizsgálatot, akkor a kamatokkal növelt beruházási költséget kell összehasonlítani a folyamatos elemvásárlás költségével, (mintha hitelbõl kellene megvennem a töltõt és az elemeket). Ekkor az akkumulátor-költséggörbe is emelkedik kb. évi 35%-al, de ezt nem tudtam ASCII-ban ábrázolni. Ábránkon látható, hogy a két görbe metszéspontjának a helye alapvetõen az elemvásárlás költséggörbéjének meredekségétõl függ. Vagyis minden olyan esetben ajánlható az akkumulátorok használata, ahol egyébként gyakran kell elemet vásárolni. Ilyen "áramnyelõ" fogyasztók a motoros fényképezõgép, vaku, a sétálómagnó és - nem szokás - de a zseblámpát is kiválóan lehet akkumulátorral használni! ( Igen praktikus megoldás az akkumulátoros lámpáknak az a változata, amely tartalmazza a töltõt is, a zseblámpa villás vége a konnektorba dugható.) Ha két-három hetente elhasználsz egy pár elemet, akkor érdemes karácsonyra kérni egy akku-készletet és jövõ ilyenkorra már ingyen használhatod az elektromos készülékeidet.

BÉBI, CERUZA, GÓLIÁT... MELYIKET VEGYEM?

A bébi- góliát és a 9 V-os elemek magasabb ára, valamint hosszabb töltési ideje inkább a ceruza-akkumulátorok mellett szól. A ceruza-akkumulátorok mérsékelt ára, viszonylag gyors töltési ideje, az elemforma széleskörû elterjedése miatt célszerû ebbõl beszerezni egy készletet és azontúl minden elemes eszközt ceruza- akkumulátorokkal használni. (Ceruzaelemmel mûködõ zseblámpát is lehet kapni.) Természetesen lehetnek más igények is, a barlangászoknál a góliát elem-akku a nyerõ...

A 22-ES CSAPDÁJA...

Persze a szerényebb anyagi körülmények között élõ családok nehezebben engedhetik meg maguknak az egyszeri nagyobb kiadást, így érvényesül a környezetkimélõ megoldások örök átka: nincs pénz a drágább megoldásra, ezért a pillanatnyilag olcsóbb - hosszabb távon azonban sokkal drágább és a környezetre károsabb megoldást alkalmazzuk. Ezen a ponton kellene az államnak beavatkozni: az elemekre környezetszennyezési pótlékot kellene kivetni, ugyanakkor az akkumulátorok és töltõk ÁFÁ-ját mindenki visszaigényelhetné környezetvédelmi beruházás jogcímén. Igy az állam bevétele nem változna, viszont a környezetet sokkal kisebb terhelés érné.

Tovább