A Vallás és Ökológia sorozat keretén belül február 8-án a Kultiplexben Ökológia, vallás és a zsidó hagyomány címmel tartott közös rendezvényt a Lehet Más a Világ hálózat!, a Marom Ifjúsági Egyesület, a Stetl Kulturális Egyesület és a Zöld Fiatalok. Jávor Benedek ökológus és Balázs Gábor filozófiatörténész színvonalas szópárbaja sok embert vonzott, és sok magvas gondolat csíráit vetette el a fejekben.

Abban az órában, mikor az Örökkévaló megteremtette az első embert, megmutatta neki az éden-kertet, és azt mondta neki: Mindent, mit teremtettem, érted teremtettem. Ígérd meg, hogy nem rontod és nem szárítod ki világomat, mert ha tönkre teszed, nincs ki megjavítsa neked. (Kohelet Rabba - ősi zsidó forrás)

Tu BiShvat egyszerűen annyit jelent Shvat hó 15-ik napja. Az ókorban, erre a napra gyűjtötték össze az az évi termés egy tizedét, és a Jeruzsálemi Templomban felajánlották az Örökkévalónak, az Örökkévaló papjainak, valamint a rászorulóknak és szegényeknek. Miután a templom (Kr.u. 70-ben) elpusztult, az ünnepnek inkább eszmei, szimbolikus jelentése, jelentősége lett, melynek központi eleme az Örökkévaló, az emberiség, és a Bolygó közötti társas kapcsolat megszentelése, az Isteni teremtőerő illetve a Bolygó csodálatos sokszínűsége előtt való tisztelgés. A természet óvása már a legősibb zsidó hagyományban is jelen van, hiszen pl. Mózes III. könyvének 25 fejezetében megfogalmazódik, hogy miként a hét hetedik napja a pihenés ideje, úgy a termőföld hetedike éve is a pihenés időszaka kell, hogy legyen, mivel nem szabad megengedni, hogy a túlzott terhektől a föld kimerüljön, hiszen nem csak a ma termésére, hanem a jövő generációk el és fenntartására is gondolni kell. A modern kori Izraelben a Tu BiShvat gyakorlatilag "Zsidóság Föld Napjává" vált, ilyenkor szokás fát ültetni, a legkülönfélébb környezetvédelmi munkákat elvégezni, keresve a lehetőséget annak kifejezésére, hogy a zsidóság ősidők óta kiemelt elkötelezettséget érez a Föld megóvása iránt.