Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pázmándi Mesefalu

Alakuló közösség a Velencei-tó szomszédságában
Év: 
2012
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Némethné Czinkóczki Marcsi

A Pázmándi Mesefalu egymással és a természettel összhangban élő emberek közössége. Hogy miért más, mint a többi közösség? Mert nem a megszokott módon alakul.

A pázmándiaknak nincs egy nagy közös birtokuk, nincs lehetőségük „elszigetelt” ökofalu létrehozására. A közösség tagjai mind rendelkeznek önálló házzal, vagy telekkel a községben, a falu különböző pontjain a helyi emberek között élnek és abból főznek, amijük van. A tagok számára egy bevásárló közösséget hoztak létre, van aki a kemencéjét, van aki vendégházát ajánlja fel közös használatra.

Egy mesés ötlet
A Pázmándi Mesefalu Közösség egyik első nyilvános akciója a községben a gyermek mesefalu – Mese Ovi – megépítése lesz. A Takács Ferenc (Fecó) elgondolása, terve alapján, és nagy részben kétkezi munkájának eredményeképpen megvalósuló létesítmény a helybéliek, főleg az óvoda vezetése, a szülők és más helyi segítők aktív közreműködésével készül. A szabadtéri aréna, körülötte a játékházakból álló kis falucska reményeink szerint iskolapéldája lesz a természettel harmóniában lévő közösségi térnek, az alternatív, földház jellegű építkezésnek, az anyagok újrahasznosításának és az ökológiai lábnyom minimalizálásának.

Az autógumik ezreit építjük be a létesítménybe, amelyeket egyébként hatalmas ökológiai károkat okozva eltüzelnének. Így viszont örömmel szabadulnak meg tőle az emberek, s hozzák nagy számban jótékony célú hasznosításra. Ugyanez történik a PET palackokkal is, amelyeket szintén felhasználjuk az építéshez. A falubeliek hozzák, hordják az anyagokat, az eleinte kétkedő hangok is fokozatosan elismerésbe fordulnak, ahogyan kibontakozik a kép. A közhasznú munkások rendszeresen dolgoznak Fecó keze alatt, s időnként jön a szükséges, önkéntes gépi segítség is, továbbá néhány apuka is kivette a részét a munkálatokból. Lassan kibontakozik az összefogás, amint mind kézzelfoghatóbbá válik a munka értelme és megjósolható sikeressége. A munkálatok során eddig csak szállítással kapcsolatos költségek merültek fel, az anyag és munkaköltség eddig 0 Ft. A Pázmándi Mesefalu Közösség tagjai is csatlakoztak – amennyire tehetik – a munkához, hogy e tekintetben is jobban megismerjék egymást, és egy „új” technológiát, amire a „felnőtt mesefalu”-ban szükségünk lesz.

Elgondolkodtató…
Sokan még mindig kifogásolják ezt a kezdeményezést, arra gondolva, hogy az óvoda játszóterére beépített rengeteg gumiabroncs tulajdonképpen veszélyes hulladék: felmelegszik, kipárologhatnak belőlekáros anyagok, a porral nehézfémek kerülhetnek a levegőbe. Tény és való, hogy ez nem hagyható figyelmenkívül, de a jelenlegi gyakorlat szerint az ún. „EU-konform” játszótereken, futópályákon, betonhelyett szintén újrahasznosított, darált autógumiból – rekortánból – készítik a járólapokat, amin gyerekek játszanak, futnak…