Évente körülbelül 300 dobozt és lombkomposztálót osztanak ki az erre jelentkezők között, gyakorlatilag ingyen, egy szerződés fejében – ez természetesen jó példa. Az érdeklődés viszonylag nagy, és még lehetne nagyobb is, ha több pénzt szánnának a házi komposztálás támogatására és népszerűsítésére. A kevésbé követendő út a háztartásokban keletkező zöldjavak őszi ingyenes elszállítása. A polgár csak összeszedi a faleveleket, levágott füvet és felaprított vesszőket, belerakja egy szemeteszsákba és kirakja a háza elé. A zsákokat az önkormányzat szedi össze, majd szállítja a Légcsavar utcai telephelyre.

Hol itt a probléma?
A zöldjavak nem helyben, annál a háznál hasznosulnak, ahol keletkeznek, a zsákok összeszedése felesleges energia pocsékolással és környezetszennyezéssel jár. Ha azt is nézzük, hova kerülnek az összegyűjtött zsákok a telephelyről, különösen kérdésessé válik a megoldás. Az összegyűjtött zöldjavakat egy ideig Felcsútra, majd Pusztazámorra vitték nagyüzemi komposztálásra, már amikor vitték. A telephelyről ugyanis még oda is el kell szállítani a komposztálási alapanyagokat, és mivel ez pénzbe kerül, nem is kevésbe, ez nem mindig történik meg. Ezért eshetett meg az, hogy az önkormányzat telepén több tíz, talán száz tonnányi bezsákolt falevél és hasonló zöldjavak állnak évek óta hegyekben, a szó szoros értelmében. Mivel a szemeteszsákok kezdenek szétszakadni, azok összekeveredtek a zöldjavakkal, szétválogatni sziszifuszi munka lenne. Az így felhalmozott szerves anyag rendszeresen megázik, és rothadásnak indul, ami orrfacsaró bűzzel jár. Hosszabb meleg időszakok után viszont kiszárad és kifejezetten tűzveszélyessé válik, csoda, hogy ebből még nem volt baleset.

A hulladék nem szemét!
De még nem is ez a legnagyobb gond a központi szervesanyag-gyűjtéssel, hanem az, hogy akaratlanul is, de hulladéknak, szemétnek állítja be a zöldjavakat. Ezért fordul elő egyre többször, hogy – mivel a polgárok már megszokták, hogy ősszel elszállítják a zsákokat – év közben is kiraknak még pár csomagot. Ezek akár fél évig is ott várják, hogy valaki végre elvigye őket. Ha nem rakják ki, akkor elviszik a legközelebbi erdő vagy mező szélére, ahol lepakolják. Az ilyen lerakóhelyek aztán mágnesként odavonzzák a hagyományos szemetet is, ami tarthatatlan állapotokat okoz. Tehát a zöldjavak fetisizálása, energiaigényes és környezetszennyező szállítgatása rossz példával szolgál a polgárok számára. Az erre fordított pénzt a legokosabban a háznál történő komposztálás népszerűsítésére, támogatására kellene fordítani. Ha valaki továbbra is el szeretné szállítatni, annak amúgy is rendelkezésére áll az FKF hasonló, de fizetős szolgáltatása. Remélhetőleg az önkormányzat hamarosan belátja, hogy változtatnia kell a zöldjavakkal kapcsolatos stratégiáján, mindannyiunk érdekében.