Zacskómentes élet

2013. július 3-án, a Nejlonzacskómentes Napon indítottuk el ősszel záruló ReSzütyő pályázatunkat, amelyre több mint 100 újrahasznosított vagy újrahasznált anyagból készült táskát küldtek a lelkes táskatervezők. A műremekekre a Humusz Facebook oldalán lehetett szavazni október 31-ig, a legjobban sikerült alkotások a budapesti Szatyor Bárban
november 12-16 között voltak láthatóak, a tárlat jelenleg a Humusz Házban tekinthető meg.

Követhető az élelmiszerek életútja

Európában is egyedülálló a magyar megoldást vezetett be a Biokontroll Hungária, amelynek lényege, hogy a termékek tételes tanúsítványa révén nem csupán a termék összetevőit ismerhetik meg a vásárlók, hanem azt is, hol készült, ki termelte, és milyen körülmények között gyártották. Minderről a terméken elhelyezett QR-kód leolvasásával kaphatunk információt.

Víz Világtalálkozó volt hazánkban

Magyarország az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világ Tanáccsal együttműködve szervezte meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, amelynek célja volt áttekinteni az ENSZ berkein belül és azon kívül folyó kezdeményezéseket. A tiszta vízhez és szanitációhoz való jog mellett szó volt az integrált vízgazdálkodásról és -politikáról, továbbá kiemelt téma volt a zöld gazdaság, az ún. tiszta technológiák, amelyek csökkentik a vizekre gyakorolt környezetterhelést. A találkozón elfogadott Budapesti Nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a szennyezés csökkentésére, a víz újrahasznosítására és fokozott újrahasználatára van szükség.

Nulla Hulladék Blog

Elindult a Humusz redizájn blogja. Nagy Ági és Fogarasi Orsi bloggereink kéthetente lepnek meg bennünket újabb és újabb hasznos kézműves és dizájn ötletekkel, amelyek segítenek, hogy ne kelljen kidobnunk a felesleges holmit és csomagolást.

Óriási feszültségek a hulladékpiacon

A szemétszállító cégekre egyszerre többféle teher is nehezedik: 40-100 százalékkal nőttek a munkájukhoz kötődő hatósági eljárási díjak, a hatóságok konzultációs óradíjakat vezettek be, és tervezik a felügyeleti díj kiterjesztését is. Ezenfelül itt van a lerakási járulék, és mindezekkel szemben a felülről lenyomott árak a rezsicsökkentési kampány keretében, ami miatt nem tudnak árat emelni a szolgáltatók. Az átlagember ebből annyit lát, hogy sorra szűnnek meg a szerződések az önkormányzatokkal, egyre több helyről jön a hír, hogy akadozik a közszolgáltatás. Szakmai szemmel a lerakási járulékon kívül - amelynek célja, hogy a hulladék lerakása helyett az újrahasznosítást, újrahasználatot és a hulladék keletkezésének elkerülését ösztönözze - az összes többi egy mesterségesen duzzasztott adminisztrációs apparátus fenntartási költségeit fedezi, amiből a lakosságnak nagy haszna nincs. Ez utóbbi költséget a szolgáltató vagy továbbhárítja, jelentősen megemelve a szemétszállítási díjat, ám nem fejlesztve a rendszert, vagy kivonul a piacról.