Prága és a Világbank
Prágában tartotta éves közgyûlését az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a World Bank (Világbank) szeptember 26-tól. A média figyelme ilyenkor rájuk irányul, különösen ha nem Washingtonban üléseznek. Másrészt a befogadó ország igyekszik kitenni magáért. Emlékezetes, hogy 1991-ben Bangkok történetébe az ország legdrágább középítkezéseként íródott be a konferenciaközpont -- a tõszomszédságában található nyomornegyedet pedig ledózerolták, hogy a látvány ne zavarja a tanácskozást.
Az IMF egy nagy lufi |
Az 55 évvel ezelõtt létrehozott két intézmény eredeti célja a gazdasági felügyelet és az akut fizetésimérleg-problémával küszködõ országok rövid távú hitelezése. Mára azonban a WTO-val (Világkereskedelmi Szervezet) és a multinacionális vállalatokkal egyetemben egyedülálló befolyást szereztek a világ országai felett. Bár az ENSZ formálisan felettük áll, mégsincs befolyása rájuk. Nemzetek, és ezáltal a nemzeti törvénykezések felett állnak. Miért probléma ez? Döntéseikben, melyek emberek millióinak életére hatnak, kizárólag gazdasági érdekeket érvényesítenek. Nem veszik figyelembe a környezeti erõforrások kíméletét és az emberi jogokat sem. Tulajdonképpen a Harmadik Világot nem segítik, hanem kizsákmányolják, amikor olyan feltételekkel adnak támogatást, melyek
- gyakorlatilag visszafizethetetlen adósságot rónak rájuk (külsõ adósság)
- a természeti kincsek minél nagyobb arányú kiaknázására ösztönzik õket (ökológiai adósság)
- az ebbõl származó profit az északi államokban (Amerika, Nyugat-Európa, Japán) jelentkezik
- a diktatúrák támogatásával sértik az emberi jogokat
- társadalmi feszültségeket keltenek
- a demokratikus államberendezkedés ellenében hatnak
- tovább növelik világszerte a szegények és a gazdagok közötti különbséget.
A globalizáció kifejezést elõször a 70-es években használta a Római Klub. Innentõl datálható az a szemléletváltás, mely Föld méretekben gondolkodik. A "minden mindennel összefügg" felismerése vezetett például a Gaia elmélethez. Manapság a pénzvilág kisajátította magának ezt a kifejezést, pontosabban a saját szája íze szerint értelmezi -- így van ez egyébként a szintén a környezetvédelembõl elindult "fenntartható fejlõdéssel" is. A gazdasági globalizáció a tõke minél nagyobb fokú liberalizálását jelenti. Ez nem feltétlenül takarja minden ország gyarapodását, különösen a fejlõdõ és átmeneti gazdaságú országokét nem, mivel a játékszabályokat számunkra kedvezõtlenül alakítják ki.
A nemzetközi tüntetést a közgyûlés nyitónapjára idõzítette az INPEG, vagyis a Kezdeményezés a Gazdasági Globalizáció Ellen nevû amerikai szervezet, mely tavaly novemberben Seattle-ben debütált. S hogy nemcsak kiabálni tudnak az ellenzõk, bizonyítja, hogy az elõzõ héten nemzetközi ellenkonferenciát tartottak. A globalizációt és hatásait vették górcsõ alá, és a pénzintézetek gazdálkodására egy alternatív közgazdaságtannal szolgáltak. Fontos megjegyezni, hogy már a kezdetektõl ez volt a jelszó: "Nem támogatunk semmi olyan erõszakos kezdeményezést, ami emberek, állatok és a magántulajdon ellen irányul. Támogatjuk viszont a gyülekezés és a demonstráció demokratikus jogát. Elutasítjuk a hatóság fellépését ezen jogok gyakorlása ellen."
A jövõben kb. 2-3 havonta számíthatunk a világban a globalizáció káros hatásai ellen irányuló tüntetésekre. Úgy tûnik, a társadalmi elégedetlenség kifejezése addig tart, míg rá nem kényszerítik az említett pénzintézeteket a változtatásra.