Második éve vagyok a környezetvédõ mozgalom által delegált tagja a Környezetbarát Termékminõsítõ Bizottságnak (továbbiakban Cédrus Bizottság). A KTM létrehozott egy Kht.-t (jól kezdõdik), és az hívta össze ezt a tárcaközi bizottságot, amelynek a minisztériumokon kívül tagja az ÁNTSZ, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a Gazdasági Érdekképviseletek, stb. 1994 vége óta mûködik a Bizottság, de a munkáját szabályozó miniszteri rendelet - legyengítve - csak idén nyáron jelent meg. A munka persze folyt ezerrel.

Nekem van a legnehezebb dolgom, mert kb. 300 szervezettel kellene egyeztetni minden egyes szavazatomat, ez ritkán sikerül. A környezetvédõ mozgalom évente beszámoltat a végzett munkámról, most a KukaBúvárban csak egy rövid elemzésre van lehetõségem. A mellékelt listák azt mutatják, milyen minõsítési feltételrendszereket dolgoztatott ki eddig a Kht., illetve hogy melyek azok a termékek (szolgáltatások, technológiák), amelyek Cédrussal büszkélkedhetnek. Tanulságos végigböngészni.

Van anyagi tétje a védjegy megszerzésének: aki Cédrust szerez, az 50%-os termékdíj kedvezményt kap. Érdekes, hogy a csomagolóanyagosok nem tülekednek a Kht. elõszobájában (megszerzik a a teljes mentességet, olyan jó lett - az általuk kiharcolt - termékdíj törvény). Ha pedig valaki Cédrusos katalizátort épít a 12 éves verdájába, súlyadó kedvezményeket kap.

A legnagyobb bánatunk, hogy nagyon sok kalózvédjegy van a termékeken (a HVG munkatársa 20-at talált egyetlen boltban). Ez a Cédrus renoméját járatja le, szerintünk. A Bizottság pedig mindig megveregeti a vállunkat, hogy milyen jó, hogy fellépünk az indokolatlan öko-, bio-, környezetbarát jelzõk ellen (ld. Kalas György és Bödecs Barnabás eljárásai a Gazdasági Versenyhivatal elõtt). Biztos, hogy ez a mi dolgunk?! Sajnos a környezetbarát termékminõsítésrõl szóló KTM rendelet errõl egy mukkot sem szól...

A márianosztrai börtönben exportra termelik a tuti seprûket. Védjegyet szeretnének rá, ki tudja miért. A Bizottság mûködési rendje szerint elõször minõsítési feltételeket kell kidolgozni (ld. az eddig elfogadott feltételeket a keretben), majd aztán jöhet a pályázat (a farka csóválja a kutyát). Fontos téma ez, ugyanis a seprû tényleg kör.baró, 1. mert tisztaságot csinál 2. mert a rabok is megtisztulnak a bûnöktõl gyártás közben 3. mert Baja Feri ezzel fog söpörni a Világtakarítási Napon 4. mert a cirok úgyse jó másra 5. mert kör.baró boszorkányok lesznek általa... Vigyázat, buktató! Honnan tudjuk, hogy nem génmanipulált-e a cirok?!

Vicces ez a sepru-ügy, de tanulságos is. Többször javasoltam, hogy inkább átfogóbb feltételrendszerek készüljenek és ne csak akkor, ha egy pályázó sündörög a Kht. körül, hanem a Bizottság határozza meg, hogy milyen termékcsaládokkal akar foglalkozni, és elõre készítesse el a kritériumrendszert és ezeket tegye közzé pályázataiban (Az EU minõsítési elvei is ilyesfélék).

A másik kedvenc kör.baró termékem a fûrészgéplánc kenõolaj. A nagy magyar olajtársaság (három betû), amelyik már addig is elmerészkedett, hogy környezetbarát benzinkutakat reklámozott, ilyen nagy formátumú és a nemzetgazdaság és a környezetvédelem szempontjából nagy horderejû termékekkel lopja magát elõre a zöldebb imázs felé. Egy tartályszintjelzõ folyadékra is kapott Cédrust (amelynek a jelentõségét magam is belátom), a baj csak ott kezdõdik, amikor felkérik Frigyer Attilát (a Kht. igazgatóját), hogy egy benzinkút felavatásán adja át ünnepélyesen az oklevelet. Tessék mondani, mire asszociál egy éppen ott tankoló polgár?

Sok kozmetikum kapott már Cédrust, nagy magyar cégünk (mint a koala, csak nem olyan aranyos) sok fontos termékén ott a védjegy. Ilyen nélkülözhetelen és életfontosságú vegyszerek, mint hajkondicionáló zselé (vagy mi) rögtön kör.baróvá válnak, ha pumpásak, ha nem PVC-bõl van a flakonjuk, ha újratölthetõ a csomagolásuk? A német és egyéb minõsítõ rendszerek okosan kizárják a kozmetikumokat a díjazandó terékek közül. Ezt eddig itt hiába szorgalmaztuk.

Van már kör.baró telefonközpont is. És jön a zöld PC! Szép kifejezést tanultam ezekkel kapcsolatban: "erkölcsi avulás". Azt jelenti, hogy még tökéletesen mûködõ kütyüket lecserélünk, mert már (Bill G. és társai) kitaláltak egy gyorsabbat, egy korszerûbbet egy kör.baróbbat(?!). A hideg kiráz, ha arra gondolok, hogy mennyi nyugati híradás- és számítástechnikai törmelék érkezik az országba, amely még éppen mûködik, de biztos hogy nálunk válik (veszélyes) hulladékká! Ha onnan nézem, támogatás, ha innen nézem, veszélyes hulladék import!

A párkányi (sturovo-i) papírgyár is kapott Cédrust. Tanulságos volt, mert tudjuk (látjuk, szagoljuk), hogy milyen jó kis környezetszennyezést képes elõállítani Esztergom számára a cég. Kérdés, hogy magyar tárcaközi bizottság hogyan ellenõrizheti a külföldi cég viselt dolgait, a magyar piacon megjelenõ (és Cédrusra pályázó) termékével kapcsoltaban. És egy burmai vagy elefátcsont-parti céget is olyan szigúan megvizsgáljuk, mint a párkányit, aki nekünk szennyez? Aztán jönnek a magyar ipar védelmezõi: Miért olyan szigorúak a feltételek a magyar cégekkel szemben, csak mert õket tudjuk ellenõrizni? Nincs igazi válasz.

Még sok válasz várat magára a minõsítéssel kapcsolatban. Mégis támogatjuk a magunk módján az ügyet, mert egyszer talán valóban befolyásolni fogja a fogyasztókat (és így a piacot) egy komoly háttérrel rendelkezõ védjegy. Addig is vigyázunk el ne lopják a Bizottságot (erre nyáron volt némi esély). Lehet nálunk komplett minõsítési rendszereket is csórni?

Eddigi nyertesek

Mitõl környezetbarát valami?

1. Csupán azzal, hogy a termék teljesíti a vonatkozó rendelkezéseket és szabványokat, még nem tekinthetõ környezetbarátnak!
 
2. A termék minõsége, használhatósága, biztonsági paraméterei nem lehetnek rosszabbak attól, hogy a környezettel összeférhetõbb lett!
 
Környezetbarát Termék (Szolgáltatás, Technológia) védjegyet azon termékek kaphatnak, amelyek:
 
3. ... a normálisnak tekinthetõ emberi életminõség fenntartásához nyilvánvalóan szükségesek (eleve kizártak luxus- és élvezeti cikkek)
 
4. ... tartósabbak, tehát életidejük hosszabb, többször használhatóak
 
5. ... lehetõleg természetes alapanyagokból készültek, amelyek könnyen újrahasznosíthatóak vagy ártalmatlaníthatóak
 
6. ... fejlesztése, elõállítása, használata, végsõ ártalmatlanítása

• bizonyítottan kisebb környezeti terheléssel jár (egyetlen emissziós értéke sem lehet nagyobb), mint a többi hasonló funciójú terméknek,
• kevesebb nyersanyagot és energiát igényel,
• során nem ronthatja semmilyen élõlény életminõségét.

Kedves Olvasó! Mi az, hogy környezetbarát? Van ilyen egyáltalán? Mi maradt a fentiekbõl ki? Mi volna a helyes sorrend? Mit kéne másképp fogalmazni? Kérjük, írja meg véleményét! A javaslatok alapján átszerkesztjük a szöveget és beterjesztjük a Bizottság elé. Aztán jöjjön, aminek jönnie kell...