2008. február 22-én robbanás volt a győr-bácsai veszélyes hulladékégetőben. Három embert füstmérgezés miatt kellett kórházba szállítani. 2009. június 10. Robbanás és tűz a dorogi égetőben. A tűz az üzem bunkerében keletkezett. 2009. szeptember 14. .Rózsaszín füsttel lepte meg az égető Dorog lakóit immár negyedik alkalommal. 2010.január 4. A dorogi hulladékégetőben felrobbant egy 100 köbméteres, szennyvizeket tartalmazó tartály, tűz ütött ki. A tartály teteje leszakadt, tartalma begyulladt. 2010. július 15. Tűz és robbanás a királyszentistváni hulladékégetőben. A fentiek a balatonfűzfői égetővel együtt az ország (talán) legmodernebb veszélyeshulladék-égetői. Szinte évente ismétlődnek ezekben a modern létesítményekben a tüzek és robbanások és a sajtóba be nem kerülő kisebb üzemzavarok szinte havi rendszerességgel történnek. A hatóság álláspontja és reakciója szinte mindig ugyanaz. A lakosság nincs veszélyben. Fő cél a pánikot elkerülni. Talán a mostani az első eset, amikor az óvatosság is megjelenik: a lakókat arra kérik, hogy az ajtókat, ablakokat csukják be, de kijelentik most is, hogy a lakosság nincs veszélyben. Persze. Aligha fog valaki azonnal akut és számon kérhető hatásokat elszenvedni. No de mi van a hosszú távú hatásokkal? Oldószeres hordók égtek. A hivatalos információk szerint ammónia, klór és nitrogén-dioxid került a levegőbe. És mi a helyzet a lényegesen veszélyesebb dioxinokkal és furánokkal, amelyek garantáltan kikerültek a környezetbe (ha klór van, vannak dioxinok is)? És a különböző egyéb, tökéletlen égésből származó szénhidrogének? Toluol, Benzol, Formaldehid, HCl, Benzaldehid, Pentán, Kloroform és még közel száz vagy még több vegyület, mely ilyen esetben nagy valószínűség szerint a levegőbe kerül. Azt írják, hogy: „A vegyi felderítők továbbra is mérik a levegőbe jutott veszélyes anyagok mértékét, de egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációt nem mértek a település közelében.” Hurrá! A gond csak az, hogy az igazán veszélyes vegyületeket lásd dioxinok és furánok ilyen módon nem lehet mérni, mert nem létezik folyamatos mérést lehetővé tevő technológia. Így aki azt mondja, hogy a település környezetében nem mértek határértéket meghaladó koncentrációt az nagyon okosan fogalmaz. Egyrészt az anyagok jó részét nem mérik, másrészt az anyagok jó részének nincs is határértéke. Persze ettől még lehet, hogy valóban nem volt probléma ma királyszentistván környékén. De el kellene gondolkodni azon, hogy valami nincs rendjén az ellenőrzéssel, a működtetéssel, és a lakosság tájékoztatásával. Amíg komolyabb probléma nem adódik.