Környezetterhelési díjak

Szövetségünk a Fõvárosi Közgyûlés által elfogadott és a Kormány, illetve annak szakminisztere részérõl támogatott megoldási javaslatokat egyaránt elutasítja.

Budapest metrója

A Fõvárosi Közgyûlés által elfogadott nyomvonal terv, a metróvonal belvárosi, mélyvasútként való megépítése nem tömegközlekedési, hanem motorizációs célú beruházás, amely az útvonal és annak rövidsége miatt alkalmatlan arra, hogy P+R rendszerben utasokat hódítson vissza a fõvárosi tömegközlekedés javára, ezáltal tehermentesítve a gépkocsiforgalomtól Budapest belvárosát.

1. alapelv: A csõvégi problémamegoldás helyett, ahol lehet, meg kell elõzni a felhasználhatatlan vagy veszélyes hulladékok keletkezését!

2. alapelv: Csak olyan hulladék keletkezése megengedhetõ, ami visszaforgatható a termelési folyamatokba.

3. alapelv: A hulladék keletkezési helyéhez minél közelebb kerüljön újrafelhasználásra.

4. alapelv: Áttérés a helyi erõforrások használatára és az e köré szervezõdõ életmódra.

Termelési hulladékok

A kemény tárgyalások után most körvonalazódó egyezség végül a Bizottság meghátrálását jelzi, azaz kivételekkel ugyan, de az EU mégiscsak hajlandó tudomásul venni a többutas-arányokat elõíró német szabályozást (a speciális elõírások a helyben töltött ásványvizekre és borokra vonatkoznának).

Aki egy környezetvédelmi szempontból korrekt rendszerhez csatlakozott, az többet fizet, mint akinek a szemetét a faluszéli kubikgödörbe hordja a helyi „vállalkozó”. Magyarul, aki szennyez, nem fizet.

Másfelõl a díj az igénybevétel szerint nincsen differenciálva: aki többet termel, nem fizet többet. Sok helyen átalánydíjas fizetési rendszer van, tehát mondjuk egy egyedülálló idõs asszony, egy pazarlóan fogyasztó nagy család vagy egy környezettudatosan élõ család ugyanannyit fizet.

Célok

Konkrét célként tûzték ki, hogy a hulladékcsökkentõ intézkedések eredményeként országos szinten a programra szánt összeg (95,9 millió Euro – 2007. márciusáig bezárólag) tízszeresét takarítsák meg. Egyébként bõven van mibõl csökkenteni, becslések szerint ugyanis a brit üzleti szektor egy év alatt megközelítõleg 75 millió tonna hulladékot termel.

Maradt problémánk bõven:
1. A hulladékok hasznosítását koordináló szervezetek jogosítványait, kedvezményeit a törvény jelentõsen kiterjeszti. Lazábbak velük szemben a hasznosítás teljesítésének elvárásai és ellenõrzésük is. Ezzel ellentétben azoknak, akik önállóan akarnak megfelelni újrahasznosítási kötelezettségeiknek jóval nehezebb dolguk lesz, számos diszkriminatív eljárás sújtja õket. Egyértelmû a jogalkotó célja: minél több céget beterelni a koordináló szervezetekbe, jelentõsen lecsökkenteni az egyéni teljesítõk számát.