Visszaválthatót vesz

Elõzmények

Már 2001. decemberében is panaszt tett az Európai Bizottság Németországgal szemben a szabályozás miatt. Az egyik fõ probléma a következõ volt: az ásványvizeket – egy közösségi irányelv alapján – azok forrásánál kell palackozni. Ugyanakkor a német kormány megszabta az újratölthetõ palackok kötelezõ forgalomban tartásának arányát. a Bizottság úgy vélte, hogy ez a rendszer hátrányosan érinti azokat az ásványvízgyártó cégeket, amelyek nem Németországban töltik palackjaikat. Az õ esetükben ugyanis a szállítási költségek sokkal magasabbak.

Az 1990-es években a „szennyezõ fizet” elv érvényesítése érdekében 18 dán település vezette be a differenciált szemétdíj rendszert (súly szerinti differenciálással). Több helyen ezzel párhuzamosan megszervezték a szerves hulladékok szelektív gyûjtését is. Dániában nem kötelezõ külön gyûjteni a biológiailag lebomló hulladékokat, viszont a lerakás és az égetés magas költségei miatt megéri szelektíven gyûjteni, és minél kevesebb nem hasznosítható hulladékot termelni.

A helyzetelemzésrõl 

Örömmel és várakozással olvastuk hivatalba lépése után azt a nyilatkozatát, miszerint "olyan önszabályozó rendszer kialakítására kívánja ösztönözni a gyártókat, amelyben egészséges arányt képviselnek a visszaváltható és az eldobható palackok. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a tárca az Európai Unióban alkalmazott szigorú szabályozást szorgalmazza majd. Az unióban bevett gyakorlat: az élelmiszerboltokban ugyanannyi visszaváltható flakonnal teli rekeszt kell tartani, mind amennyi eldobhatót.".

". vállalatunk tud a CSAOSZ nemrégiben történt megalakulásáról, amely a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal (KTM) együtt kezdeményezi a csomagolási hulladékok kérdésének részletes tanulmányozását. Szándékunkban áll jelentõsen támogatni ezt a Szövetséget és annak kutatását."

(Donald Chisholm igazgató, Coca-Cola Amatil Kft. 1992.)

Szaván fogjuk!

A Medgyessy-kormány vállalja, hogy elsõbbséget biztosít az olyan politikának, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és természetes környezetét, a természeti értékeket. Törekszik arra, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket úgy elégítse ki, hogy a megújuló erõforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelõdésükhöz szükséges idõ, és biztosítja a nem megújuló erõforrások helyettesítését.